Emlékszem, amikor 2005 júniusában először jártam a Magyar Szó zentai szerkesztőségében Laták Istvánnál. Éppen csak elballagtam a középiskolából, a nyár még be sem indult rendesen, bár a negyedik emeleten már akkor is dinnyerohasztó meleg volt. „Meghallgatásra” mentem, tudósítót keresett a sportrovat, főleg a 16 oldalas Sportvilág kapcsán számítottak segítségre. Egy kisligás jelentést kellett lefordítanom és ráncba szednem, ez volt a beugróm. „Ahogy itt az öregek mondanák, valami mozog benned: vagy tehetség, vagy kukac!” – mondta Pityu, és a következő hétvégén már slapajkodhattam is.
Akkoriban a melléklet még Újvidéken készült, vasárnap ebéd után indultunk, Temerinben felvettük Törőcsik Nagy Tamást, majd Csenejen Bugarčić Katalin tördelőt, és száguldottunk Újvidék felé – itt-ott megálltunk, mert Laták épp dinnyét kívánt, vagy szép sütni való paprikát látott az út menti árusoknál… Akkoriban a kisligás jelentések még telefonon érkeztek, ámulattal néztem, milyen gyorsan jár a gépírónők keze a billentyűzeten, ahogy diktálnak nekik a tudósítók. Utóbbiból akkoriban még bőven akadt, nem volt olyan magyarlakta falu, ahonnan ne jelentkeztek volna. Ma sajnos már nagyítóval kell keresni az ilyen tettre kész és elhivatott külsősöket, no meg az internet is átvette a helyüket, az utolsó ligás meccsjelentés is megtalálható az erre hivatott platformokon.
Gergely Árpád felvétele
Jócskán átalakult minden az elmúlt majdnem húsz évben. Szerencsés vagyok, hiszen nagyon jó sportújságíróktól tanulhattam akkoriban és azóta is. Szomorú, de a 2005-ös gárdából az évek óta nyugdíjas Csordás Árpád (valójában az ő visszavonulásának köszönhetem, hogy 2017-ben rendes szerződés formájában elkötelezhettem magam a Magyar Szó sportrovata mellett) és jómagam maradtunk, valamint a 2006-ban a sportrovat zentai áthelyezésekor a stábhoz csatlakozó Kávai Mucsi Katalin lektorunk.
Nem lehetek nekik eléggé hálás, hogy továbbra is segítik a munkámat, Bálint Csaba tördelővel együtt. Ahogy azoknak a külsős munkatársaknak sem, akik nap mint nap hozzájárulnak egy-egy oldal megszületéséhez – Bartha Áron, Farkas Tibor, Géci Tibor, Kazi Zsolt, Losonc Ernő, Milorad Mitrović, Táborosi László, Tóth Tibor, Vámos Arnold és Árpád írásai nélkül szegényebb lenne a vajdasági magyar sportsajtó. És az olvasó is. Akinek szintén hatalmas köszönet jár, amiért minden hétfőn (is) minket választ! Elvégre miatta, neki születik meg minden sor… S nem utolsósorban a hála mellett óriási tisztelet illeti (leginkább) a vajdasági magyar sportolókat, akik nélkül mit sem érne a munkánk, akik napról napra azon fáradoznak, hogy saját sikerükkel öregbítsék a régió hírnevét. Méltán lehetünk büszkék mindazokra, akik ezeket a hasábokat betöltik.
Az utóbbi húsz év elröppent, mint egy pillanat. Turbulens és nyugodalmas időszakok néha sűrűn váltották egymást, egyben azonban biztosak lehetünk: eddig is a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk beszámolni a legfontosabb sporteseményekről, s így lesz ez a továbbiakban is. Isten éltesse a Sportvilágot!
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
