Rozsnyik Ervin, a szabadkai Spartacus súlyemelőinek vezetőedzője a közelmúltban az afrikai kontinens déli részén fekvő Malawiban járt, ahol a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megbízásából képzést tartott a sportág fejlődése céljából. Malawi a világ tizenkettedik legszegényebb országa, mely nagyon komoly gazdasági és egészségügyi problémákkal küzd.
– A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szolidaritási programot működtet, melynek célja bizonyos sportágak fejlesztése a szegény, elmaradott országokban. A NOB a Nemzetközi Súlyemelő-szövetséghez fordult, ők pedig a Szerbiai Súlyemelő-szövetség ajánlására engem tartottak alkalmasnak arra, hogy a távoli országban előadásokat tartsak a sportágról, és közreműködjek a Malawi Súlyemelő-szövetség megalapításában. Megszerveztük a legelső súlyemelőversenyt az országban, amihez mindössze két rúd és egyetlen dobogó állt rendelkezésünkre. Az előadások során a tizennyolc 30 év feletti hallgatóm megismerkedett a súlyemelés szabályaival, a fogásnemekkel, a technikákkal, a felszereléssel, egy-egy verseny lebonyolításának menetével. Kilenc napig tartózkodtam az ország fővárosában, a több mint félmillió lakosú Lilongwében, ahol hét napig komoly elméleti és gyakorlati képzést tartottam a jövőbeni edzők számára. A visszajelzések kedvezőek, és minden bizonnyal az előadások hamarosan tovább folytatódnak. Biztattam őket, hogy nevezzenek be az Afrika-bajnokságra, valamint vegyenek részt a Brit Nemzetközösségi Játékokon, hiszen fejlődni leginkább versenyeken lehet. Malawi nagyon szegény ország, az élelem annyiba kerül, mint nálunk, viszont az átlagfizetés mindössze 55 euró. A körülményekhez képest a legjobb hotelt biztosították a számomra, saját szolgálati autóm és sofőröm is volt. A helyiek nagyon barátságosak, nyitottak, nem véletlenül hívják az országot Afrika meleg szívének. Nyugat-európai szakemberek is próbálták már bevezetni őket a súlyemelés rejtelmeibe, viszont nem jártak sikerrel. Próbáltam mindenféle szigor nélkül valóban segíteni nekik, semmit sem kértem tőlük számon, nem volt osztályzás sem. Kölcsönösen megszerettük egymást, és nagyon eredményesen folyt a munka – mondta Rozsnyik.
Az országban a biztonsági helyzet jónak mondható, viszont az egészségügyi helyzet rendkívül kedvezőtlen, hiszen rengeteg az AIDS-beteg, sőt a malária és a kolera is szedi áldozatait. A sportágak közül legnépszerűbb a labdarúgás, bár a válogatottjuk eddig mindössze egyetlen mérkőzést nyert meg, azt is az ország B válogatottja ellen. Kedvelik a vitorlázást, az atlétikát és kosárlabda rokonának számító netballt is. 1972 óta vesznek részt a nyári olimpiai játékokon, érmet még nem szereztek. A legjobban ökölvívásban szerepeltek, ahol egyik versenyzőjük két mérkőzést megnyerve bejutott a legjobb harminckettő közé.
– Rendkívül zárt országról van szó, mely a sporton keresztül próbál nyitni a világ felé. A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség felé jeleztem, hogy szükség lenne tárcsákra, rudakra, különböző felszerelésekre, amit ők jóvá is hagytak. Bízom benne, hogy a tizennyolc hallgató közül legalább négy-öt folytatja a munkát, és a jövőben hallani fogunk a malawi súlyemelőkről – mondta Rozsnyik.
Előbb azonban a szabadkai súlyemelőkről hallhattunk, hiszen november 13-án rendezték meg a sétaerdei sportcsarnokban az országos férfi és női csapatbajnokság zárófordulóját, valamint a Gála Kupát, melyen az ország tíz legjobb súlyemelője lépett közönség elé.
