Aki ismeri a szerbiai körülményeket birkózásban, az tudja, hogy országunk egyik legjobban működő egyesülete a magyarkanizsai Potisje.
Sportvilág
„Megtanultam bepótolni dolgokat, előre dolgozni, a sport kedvéért. A vitorlázás az időmenedzsment nagy tanítója, ami a megtakarításra is serkent, vagy sokszor a pénz célszerű elköltésére.
A Nove Subotičke Novine hetilap, Szabadka város önkormányzata és a sportszövetség szervezésében Szabadkán a városháza dísztermében ünnepélyes keretek között adták át az évsportolója-elismeréseket.
Rozsnyik Ervin, a szabadkai Spartacus súlyemelőinek vezetőedzője a közelmúltban az afrikai kontinens déli részén fekvő Malawiban járt, ahol a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megbízásából képzést tartott a sportág fejlődése céljából. Malawi a világ tizenkettedik legszegényebb országa, mely nagyon komoly gazdasági és egészségügyi problémákkal küzd.
Zomborban nagy hagyománya van a birkózásnak, a város legidősebb klubja pedig a Radnički, amelyet több mint egy évszázada, 1912-ben alapítottak. A klub egyik vezető személyisége Milan Marić, aki egy személyben lát el több funkciót: a helyi Veljko Petrović Gimnáziumban és a közeli Csonoplyán dolgozó tanár a Radničkiban edzéseket vezet, és még mindig aktívan versenyez, ráadásul nem is akárhogyan: a múlt hónap elején a bulgáriai Plovdivba utazott, ahol már harmadszor – címvédéssel – lett világbajnok a veteránok között.
Zoran Gajićtyal négy évtizeddel ezelőtt, a 80-as évek elején Újvidéken találkoztam. A Vojvodina röplabdaklubnak akkor még a Gál László utcában voltak klubhelyiségei, ahova sok más újságíróval együtt hetente többször is betértem.

