2024. május 20., hétfő

Egy unalmas, behavazott kanadai kisváros sötét rejtélyei

Three Pines – sorozatrecenzió

Sokáig az angolok voltak a nagymesterei a kisvárosi drámáknak, illetve egy-egy híres nyomozót felvonultató bűnügyi sorozatoknak. Gondoljunk csak a legendás Sherlock Holmes kalandjaiból, illetve Agatha Christie regényeiből készült sorozatokra, amelyek kiváló ellenpólust képeznek az amerikai tucat-krimiszériáknak, illetve ezeknek a legtöbb esetben teljesen felesleges modern feldolgozásainak (Magnum, MacGyver stb., ki tudja hányadik Helyszínelők spin-of sb.). Ezeknek a többnyire hagyományos televíziós sorozatok gyártói közül sikerült emlékezetes szériával előrukkolniuk. Ezek közül a gyöngyszemek közül a ma már klasszikusnak tekinthető Twin Peaks- és Fargo-sorozatokat lehet kiemelni, illetve a Törvény nevében (True Detective) zseniális első évadját.

Most viszont az Amazonnak, a Sony Pictures Internationallal karöltve sikerült összegrundolnia egy, az első évadjával sokat ígérő bűnügyi sorozatot, amelyben egyben a sokak által az ideális társadalom mintaképének tartott Kanada nem túlzottan ismert, és bizonyos tekintetben szándékosan szőnyeg alá sepert, egyáltalán nem dicső múltjáról lerántja a leplet.

A Three Pines című sorozat főhősét, Armand Gamache quebéci nyomozót (Alfred Molina) címmel azonos nevű, látszólag unalmas kisvárosba vezénylik át, hogy csapatával fényt derítsen egy dúsgazdag, ezért mindenki által gyűlölt hölgy ellen elkövetett trükkös gyilkosságra. A hölgyet ugyanis lényegében villamosszékbe ültetik, úgy, hogy a település lakossága ott sürög-forog körülötte, de amint Gamache elkezd nyomozni, a településen élők nem hajlandóak együttműködni, és elzárkóznak tőle.

A Three Pines nyolc részből álló első évadjában összesen négy bűncselekményt kapunk, ezeket két-két epizódra bontva mesélik el nekünk a készítők. Emellett viszont Gamache-t egy évekkel ezelőtt eltűnt bennszülött lány ügye és megviselt családjának a kálváriája is nyomasztja, az új bűncselekmények pedig még ha közvetve is, valamilyen kapcsolatban vannak az eltűnt lánnyal, illetve a kisváros, no meg az ország sötét történelmével. Ugyanis nemrég derült ki, hogy Kanadában 1881 és 1996 között több mint 150 ezer őslakos gyereket szakítottak el a családjától, és helyeztek el bentlakásos iskolában. Hivatalos adatok szerint 4000 gyerek éhen halt, verték őket, és szexuális visszaélés áldozatai voltak egy olyan rendszerben, amelyet a Justin Trudeau miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság kulturális népirtásnak nevezett. Más becslések szerint az áldozatok száma a 6000-et is meghaladta. Az otawai vezetés csak ez év elején jelentette be, hogy 2,8 milliárd kanadai dollár kárpótlás kifizetésére vállalt kötelezettséget az őslakosoknak, hogy jóvá tegyék azt „a kollektív kárt, a nyelv, a kultúra és a hagyományok elvesztését”, ami a gyermekeknek a bentlakásos iskolákba való kényszerítésével okoztak.

Visszatérve a sorozathoz, a Three Pines cselekményében ötvözi a már fentiekben megemlített Twin Peaks misztikumát, az úgyszintén megnevezett Fargo fekete humorával, illetve az Agatha Christie-sorozatok fordulataival és feszültségével.

Molina zseniálisan alakítja a Louise Penny kanadai írónő által kitalált, mackós külsejű, sokat látott, de alapvetően jószívű, kedves nyomozó figurát, aki mindent elkövet azért, hogy a megrázó bűntények áldozatainak a barátai és hozzátartozói a lehető legkevesebb traumával birkózzanak meg szeretteik elvesztésével. Ez és a sorozatban feltűnő ötletes megoldások, illetve izgalmas fordulatok azok, amik frissé és dinamikussá teszik a szériát.