Ám a természet órarendjéhez igazodó bácskai és bánsági parasztember számára a biztos megélhetés ígéretét jelentette a terhük alatt nyikorgó társzekerek monoton zenéje, amely elhalkult és felerősödött, ahogy a nagy lombú eperfákkal szegélyzett poros országúton leereszkedtek a völgybe, majd felküzdötték magukat a lenyugvó nap sugaraiban fürdőző dombtetőre.
2026. május 5., kedd
Kilátó
Szürkület. Mely oly rövid.
Az október hideg és esős lett, az öreg fázósan kelt fel minden reggel és köhécselve tekerte be magát a szúrós pokrócba. A sparheltbe könnyű begyújtani, de egész nap mellette kéne ülni és táplálni azokkal a ványadt kis gallyakkal, amit a kert hátuljában szedett.
Az öreg évek óta nem vett már naptárt, mert minek? A recsegő, kis rádió bemondja, hányadika van, néha még az évfordulókról is beszélnek, meg a névnapokról.
Időnként nyelvjárási szavakkal bővül a köznyelvi szóállomány. A XX.
Szeptember 3-án a Zágráb–Bród közötti vonalon találkoztak az első sebesülteket szállító kórházvonattal, mely Szerbiából jött. A megszólított sebesültek szörnyű dolgokat meséltek a szerbek kegyetlenkedéseiről.