2024. április 20., szombat
PETŐFIRŐL MÁSKÉNT – 200 ÉVE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR (27.)

Olthatatlanúl

A MÉCSVIRÁG EGYÜTTES TAGJAI VALLANAK A MEGZENÉSÍTETT VERSEKRŐL ÉS A PÓDIUMMŰVÉSZETRŐL

Tinódi Lantos Sebestyén idejében még teljesen összetartozott a zene és a szöveg, Balassi is megszabta, melyik dallamra kívánja hallani a verseit, de mára szinte teljesen kettéágazott a vers és a zene. Ma az énekmondók és a verséneklők mutatnak rá, hogy a versnek dallampárja, a zenének pedig szövegpárja is lehet. A műfaj számos kortárs képviselőjét ismerjük, a Vajdaságban méltán népszerű a Mécsvirág együttes. Három állandó tagja van a formációnak: Verebes Krnács Erika előadóművész, Baráth Hajnal Anna, aki a népzenét tartja anyanyelvének, és Zsoldos Ervin verséneklő. Ők új dallamokkal újraértelmezték az énekmondók világát.

A Petőfi-jubileumra egy előadással készültetek, Olthatatlanúl a címe, amelyben Petőfi-dalokat mutattok be. Zseniális füllel – érzékkel mozogtok Petőfi költészetében.

Verebes Krnács Erika: Amikor a pedagógus szól belőlem, akkor azt tartom fontosnak, hogy Petőfinek a legfontosabb, legnagyobb verseit a gyerekeknek ismerniük kell. Hatodikos koromban jelent meg a Petőfi, él! című, kis, piros kötet, egy verses válogatás. A magyartanárom azt mondta, mindenki tanuljon meg egy verset a Petőfi-szavalóversenyre. Észre sem vettük, hogy mindannyian megtanultuk a másik versét is.

Krnács Erika

Krnács Erika

Egyébként ez a verseskötet a társam lett. A táskámban lapult, hoztam-vittem, olvastam, szavaltam, és fel sem tűnt, hogy negyven Petőfi-verset megtanultam fejből. Ha mécsvirágosan gondolkodom, szerintem ebben a pillanatban, ebben a korban meg kell találnunk, ki számunkra a kortárs Petőfi. Magunkévá tudjuk-e tenni ma azokat a gondolatokat, azokat a tartalmakat, üzeneteket, amiket ebben a pillanatban a kiválasztott vers tartalmaz.

A versek fontos szerepet játszanak az életetekben. Hogyan fogalmazzátok meg magatokban a vers és a zene kapcsolatát?

Zsoldos Ervin: A dallam és a szöveg laza kapcsolatát egészen komolyan kell venni. A versénekes figyelmének középpontjában mindenképpen az üzenetet hordozó szöveg áll. A Mécsvirág együttesben a zenésítés egy vékony zenei szövet, ami segíti a vers megértését. Tulajdonképpen a műsorunk koncepciója mindig az, hogy megindulunk egy pontból és eljutunk valahová. Ennek az útnak van egy dramaturgiai íve, amit zenei elemekkel felerősíthetünk. Megesik, hogy a vers nem igényel zenei aláfestést. Az a vers, amelyik megérint, nekem szól, annak a ritmikájában tudok gondolkodni. Ugyanakkor minden szónak, sornak, versszaknak van hangulata – arra kell vigyáznom, hogy felismerjem egy-egy vers hangulatát. Az a lényeg, hogy a vers, amit Erika mond, a népdal, amit Anna énekel, és a zene, az énekelt versek összefonódjanak.

Verebes Krnács Erika: Itt, a Mécsvirágon belül a zene legtöbbször egyenrangú a verssel. Van amikor éppen megpendül, és úszik tovább, mert a vers hangulata ezt kívánja meg. Ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy a zene ne nyomja el a versmondót. Ezek ilyen nüanszok, kis rendezői fogások. A vers megjeleníti, ami a lelkünkben történik. A zene ugyanez, csak egy másik eszköztárral, szavak nélkül hat. S bár külön-külön is megállja a helyét a vers és a versre írt zene, mindig a kettő összefonódása a cél.

Zsoldos Ervin

Zsoldos Ervin

Zsoldos Ervin: Kevés hangszer jelenik meg a hangversenyeinken, vannak néha pianissimók, amikor alig szól a gitár, de olyan jelenetek is életre kelnek, főleg az Olthatatlanúl lemezünkön, ahol már nagyobb a lendület, feszültség, forradalom, csatazaj tolakodik előtérbe. Ilyenkor Erika is küzd az érvényesüléséért, a hangzásért. A költői szöveg akkor éri el legnagyobb hatását, ha úgy közvetítik, hogy a hallgatóság borzongjon bele, érezze át a hallottakat. Ez a versmondásra, éneklésre egyaránt érvényes.

A vers hordozza magában a zenéjét. Szerintem addig kell egy verset olvasni, míg egyszer csak elkezd „énekelni", vagy „dobogni", mint egy ritmushangszer.

Verebes Krnács Erika: A vers diktál egyfajta ritmust. Tehát nem erőltetem rá magam a szövegre, hanem meg szeretném hallani az adott versnek a zenéjét. Van bennem egy belső metronómia, ami azt diktálja, meddig szabad engedni, hogy magukkal vigyenek a rímek, és mikor kell megszabadulni tőlük. A János vitéznél azt éreztem, akkor lett jó, amikor elkezdtem mesélni. Amikor meg tudtam feledkezni a ritmusról és meseszerűvé vált az egész.

Baráth Hajnal Anna: A Kaláka együttes koncertjein nőttem fel. Számomra természetes volt az énekelt vers szeretete. Az ember lelkébe beleivódik a versekre írt dallam, és sokszor egyes szavakról eszembe jut egy vers, amit aztán magamban mormolok akár az utcán sétálva is. Édesapám, Hajnal Jenő indította el az Énekelt Versek Fesztiválját Zentán, ahol kicsiként a közönség soraiban ültem, utána már szervező lehettem. Ott láttam, és magamon is éreztem, hogy az énekelt vers felemel és magával ragad, hogy már az óvodások milyen boldogan énekelik.

Barát Hajnal Anna

Barát Hajnal Anna

Az „egy"-hez képest mindig a többlet a lényege a „kettő"-nek, a találkozásoknak, az összefonódásoknak.

Baráth Hajnal Anna: Természetesen. A versmondó teszi bele azt a bizonyos többletet. Lélek nélkül mit sem ér az egész. Ez minden másra is érvényes.

Verebes Krnács Erika: Igen, szerintem is a többlet az, amit te viszel bele a versbe. Önmagadat viszed bele. A verset, amit éppen olvasunk, mindenki másként tölti meg tartalommal, ad neki egy ritmust, érzi, mikor kell szünetet tartani, mire kell helyezni a hangsúlyt. A versek ébresztettek rá, hogy elmondjam, amit érzek. Szerintem a zene és a vers kiegészítik egymást.

Zsoldos Ervin: Mi az egyensúlyra törekszünk. A zene nem uralhatja le a szöveget. Én arra is ügyelek, hogy a szöveg se tarolja le a zenét. Nagyon precíz munka van abban, hogy egyensúlyt teremtsünk az énekelt vers, az elmondott vers és a népzene között.

Egy irodalmi estnél mindig van egy vezérfonal, kérdés, hogy mi a cél: az, hogy a hallgatóság minél jobban megismerje a költő munkásságát, vagy hogy bemutassuk, mit jelenthet ma az a szó például, hogy szabadság?

Verebes Krnács Erika: Petőfinél annyira egyértelmű, hogy a szabadság-szerelemre épül a műsorunk.

Zsoldos Ervin: 45 percben egy rövid életutat is bejárunk. Szerelem és a küzdelem is persze helyet kapott benne.

Verebes Krnács Erika: A próza éppen csak jelen van: hogyan vélekedtek a kortársak Petőfiről, milyen ember volt, hogy nézett ki, milyen tűz lobogott benne. Nem véletlen, hogy a CD-nek a címe : Olthatatlanúl. Olthatatlan szerelem, olthatatlan tenni vágyás, olthatatlan hév, tűz. Ez Petőfi. Az emléke is kiolthatatlan.

A Mécsvirág együttes missziója segíteni értékvesztés nélkül élni (Fotó: Molnár Edvárd)

A Mécsvirág együttes missziója segíteni értékvesztés nélkül élni (Fotó: Molnár Edvárd)

Hogyan épül fel a műsor? Valahonnan elindul és valahová felfejlődik. Minden elő van készítve, semmi sincs véletlenül. A népdal utolsó sora már előkészíti a Petőfi-verset. Szabadon rövidítjük a verseket is. A népdalhoz való közelség nagyon fontos motívuma a műsornak. Amellett, hogy képet festünk Petőfiről, számomra a lét- és történelmi-filozófiai kérdéseket boncolgató verse, a Világosságot, olyan gondolatokat közöl, amik mindenkit letaglóznak. Ez az egyik legerősebb mondanivalójú vers, mi végre vagyunk a világon, milyen az ember, mi a boldogság, s miért adjuk életünket. Annyira mai ez a vers! Attól az enyém, hogy írhattam volna akár én is.

Miért lett Mécsvirág a formáció neve? Verséneklésetek is mécsvirágos, sokan mondják.

Baráth Hajnal Anna: A Mécsvirág név Radnóti Miklós A mécsvirág kinyílik című költeményéből származik. Az együttes megalakulásakor elsőként Radnóti Miklós életét dolgozta fel, és ez is lett az első hangzóanyagunk. Emellett a mécsvirágnak egyik különlegessége, hogy akkor nyílik, amikor este van, és fehéren vagy vörösen virít, mint az éjszakában pislákoló mécses lángja. Az együttes tagjai is így szeretnék hallgatóságukkal felfedeztetni és megszerettetni a népdal, a zene, a vers, egyszóval az énekelt vers szépségét.

Hogyan tudtátok elérni, hogy a fiatalok elkezdjék felfedezni, megszeretni a verset?

Baráth Hajnal Anna: Az ember mindig másképp él meg egy verset, vagy egy költői életművet, attól függően, hány éves, életének éppen milyen időszakát éli. A vers mindig üzen. Én anyukaként teljesen másképp énekelem a népdalokat és verseket is. Érzem a súlyát, felelősségét. Petőfi egy olyan költő, aki legyőz minden félelmet, aki utat mutat a fiataloknak.

Verenbes Krnács Erika: Ha megkeressük Petőfiben a kortársat, ha megtaláljuk, hogy ennek a világnak, amelyben élünk, mit mond Petőfi, akkor megérinti őket. Hát mit csinál a középiskolás korosztály? Forrong, lázad. Petőfi is lázadt, állandó tűz lobogott benne, nagy eszmék mellett állt ki. A középiskolás is ilyen. Ugyanakkor kinek az életébe ne kopogtatott volna be a szerelem?

Zsoldos Ervin: 2014-ben az általános iskolákat látogattuk meg Vajdaság-szerte, 2015-ben az összes vajdasági magyar középiskolát. Az MNT kiemelt eseményeként 86 rendhagyó irodalomórát tartottunk Bejáratok és átjárók címmel.

Ez a műfaj vagy szerethető vagy nem. Volt, akikben nyomot hagyott, voltak, akik boldog lettek tőle.

Önmagatokkal szembeni igényesség jellemez benneteket. Számotokra nagyon fontos a vers minőségi terjesztése?

Baráth Hajnal Anna: Ami a legjobban dédelgetett, szívünkben őrzött érték, amit a széltől is óvva őrzünk, nehogy baja essen, az a hivatástudatunk. Őrizzük, amiben hiszünk.

Zsoldos Ervin: Bár ritka, hogy mostanában egész albumokat figyelemmel végighallgasson bárki is, a CD-nk megjelenése megkoronázása annak, hogy egy jó műsor állt össze Megtaláltuk a legtermészetesebb és legeredetibb helyzeteket, amikben a verseket hagyhatjuk maguktól életre kelni a zenei közegben. Mindhárman úgy éreztük: megérte, ezt rá kell rakni egy lemezre.

Verebes Krnács Erika: Mécsvirágos formában ez most a kiteljesedés. Hat-hét helyen jártunk vele. Úgy érzem, most mindenki Petőfivel foglalkozik. Minden oldaláról megközelítik. Kevesen foglalkoznak azzal, hogy eljussanak az iskolákba, hogy a diákoknak megmutassák, az ilyenfajta megközelítés jó út a gyerekek felé. Itt arra gondolok, hogy köztünk élt az a szellemi és érző költő, aki gyönyörű képekkel mondta el azt, ami foglalkoztat bennünket, ami izgatja az elménket, a lelkünket, a szívünket. Régen, amikor még egyedül tájoltam egy-egy zenésztársammal évente 80–120 előadás erejéig, eljutottunk mindenhová, és „emészthető" formában próbáltuk megszerettetni az irodalmat a gyerekekkel. Értékvesztés nélkül kell élni. Újabb terek élményeivel, mert ezt a tartományt nem lehet kimeríteni. Ami ma igen elhanyagolt, az az ember belső világa. Az énekelt versek segíthetnek is, hiszen a gyerekek az iskolában sokkal könnyebben megtanulják a memoritereket általuk. Ez ma a Mécsvirág missziója.

Nyitókép: A Mécsvirág együttes missziója segíteni értékvesztés nélkül élni (Fotó: Molnár Edvárd)