2024. június 22., szombat
MAGYARORSZÁG HÚSZ ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN (2.)

Magyarországot meg kell fegyelmezni, de mi az alapérték?

Négyévi kormányzás után – az előrejelzések ellenére – a Fidesz–KDNP 2002-ben elvesztette a magyarországi parlamenti választást; illetve megnyerte ugyan, de a Magyar Szocialista Munkáspárt a szabad demokratákkal együtt többséget szerzett a kormányzáshoz. Erre szokták azt mondani, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. Megtörtént a baloldali fordulat, amely tetszést aratott az unióban is. Az európai parlamenti választásokon azonban kezdettől fogva fölényesen nyert a Fidesz és KDNP koalíciója. Az első választáson, 2004-ben a Fidesz a 24-ből 12 képviselői helyet szerzett, az MSZP 9-et, az SZDSZ 2-őt, míg az MDF 1-et. Öt évvel később, 2009-ben, amikorra sorra buktak a baloldali kormányok, a polgárok pedig rájöttek, hogy rossz lóra tettek, a Fidesz már 14 képviselőt juttatott az EP-be (a szavazatok 56 százalékát szerezte meg), miközben 22-re csökkentették a magyar képviselők számát. (Mivel az Európai Parlament képviselőinek száma korlátozott, így új országok felvételekor a régiektől „vesznek el” képviselőket.)
A Fidesz sikeréből sejteni lehetett, hogy mi várható a 2010. évi országgyűlési választáson, ami be is következett: a Fidesz–KDNP kétharmados többséget szerzett.     
Ez nem volt jó jel az egyre inkább balliberális irányba tolódó Európai Parlament és általában az EU számára, amely igyekszik háttérbe szorítani a konzervatív, jobboldali erőket és ideológiákat. Ezt azóta is sikeresen teszi, hiszen folyamatosan tapasztalhatjuk, hogy a nevükben konzervatív pártok egy része igyekszik odasimulni a bal- vagy liberális oldalhoz. Nemcsak az unióban, hanem saját országukban is mellőzik a konzervatív értékeket. Gondoljunk csak a német CDU-ra, amely magyarul Kereszténydemokrata Unió. Akik következetesen igyekeznek kitartani ideológiájuk mellett, azokat különböző eszközökkel bírják „jobb belátásra”, többek között pénzügyi zsarolással. Giorgia Meloni, a jelenlegi olasz miniszterelnök például megválasztása után „mérsékelten jobboldalivá” enyhült.

A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE
Az Orbán Viktor vezette kormány a szilárd támogatottságának is köszönhetően új politikát hirdetett meg, új társadalmi-gazdasági rendszert, amelynek a magvalósítása nem váltott ki elismerést Brüsszelben. Az Országgyűlés 2010. június 14-én politikai nyilatkozatot fogadott el, amelynek címéül az 1848-os forradalom kiáltványából vett mondatot kölcsönözte: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” A nyilatkozat szövege: „A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.
A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
„Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek a közös jövőnk tartóoszlopai.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.”
Az ellenzéki parlamenti pártok nem szavazták meg a nyilatkozatot, mondván: a Nemzeti Együttműködés Rendszere a magyar történelem diktatórikus korszakait idézi.
A rendszert támogató elemzők szerint a NER lényege, hogy az absztrakt ideológiákat a nemzeti ügyeket szem előtt tartó kormányzás váltja föl. Mások szerint diktatórikus kormányzati berendezkedés kiépítése kezdődött. 
Brüsszelben ez utóbbi véleményt „hallották meg”. Az alkotmánymódosítások és különböző törvények meghozatala után – amelyek Brüsszel szerint nem felelnek meg az uniós előírásoknak – elindult a hajsza a magyar kormány ellen. Mivel egy ország demokratikusan megválasztott kormányának a politikájába „nem illik” beavatkozni (sőt nem is volna szabad), minden uniós eljárást a jogállamiság örve alatt indítottak Magyarország ellen, mondván: sérülnek vagy sérülhetnek az EU alapértékei. Kétségtelen, hogy számos jogi dokumentum volt, amely módosítást igényelt, erről a kormány hajlandó volt tárgyalni és összehangolni őket az uniósokkal. Amelyek viszont politikai-ideológiai indíttatásúak voltak, és olykor a szélsőségesen liberális szemléletet próbálták ráerőszakolni a döntéshozókra, azokat határozottan elutasították.    

Rui Tavares jelentése sokak szerint komoly veszélyt jelentett Európára nézve (Forrás: Portfolio.hu)

Rui Tavares jelentése sokak szerint komoly veszélyt jelentett Európára nézve (Forrás: Portfolio.hu)

ÁRULKODÓ TAVARES-JELENTÉS
Három év sem telt el a második Orbán-kormány megbízatásából, 2013 tavaszán már elkészült egy jelentés az alapjogok magyarországi helyzetéről. Aligha véletlen az időzítés, hiszen a következő évben országgyűlési és EP-választásokat tartottak, és a jelentés készítői arra számíthattak, hogy az elmarasztaló, ledorongoló értékelés elbizonytalanítja vagy „demokratikus” pártok felé fordítja a szavazókat. Később kiderült, hogy hiú volt a remény, mivel a Fideszre a polgárok 51 százaléka szavazott, így 12 képviselőt küldhetett az unióba, de ekkor már csak 21 képviselői hely járt Magyarországnak a korábbi 24, illetve 22 helyett.
Rui Tavares portugál zöldpárti képviselőre bízták az említett jelentés elkészítését, amellyel kicsit bővebben foglalkozunk, mivel a későbbi jelentések is ugyanezekkel a jegyekkel készültek: tendenciózusak, tévedéseket (vagy szándékosan hamis adatokat), féligazságokat, csúsztatásokat tartalmaznak, javarészt ellenzéki forrásokra építenek. Amikor Tavarest ezekről kérdezték, úgy válaszolt, hogy lehetnek tárgybeli tévedések, de „nekünk az irány a döntő”. Az az irány – tehetnénk hozzá –, amelynek megállapítása ezekre a hibákra is épül. Nem véletlen, hogy a Fidesz-frakció mintegy kétszáz módosító indítványt nyújtott be a dokumentumra, de Tavares szavaiból következtethetünk, hogy mi lett a sorsuk.
A magyar kormány hivatalos álláspontját sajtóértekezleten ismertette Győri Enikő illetékes államtitkár. Érdemes kiragadni legalább néhány észrevételt a Mandiner tudósításából. Megemlítette például, hogy Tavares a Velencei Bizottságnak arra az állásfoglalására is hivatkozik, amely még el sem készült, mi több, annak maradéktalan teljesítését várja el Magyarországtól. Nem igaz a kormány szerint az sem, hogy az alaptörvény negyedik módosítása megfosztotta volna az alkotmánybíróságot attól a jogától, hogy tartalmilag vizsgálhassa az alaptörvényt, noha ennek lehetőségét maga az alkotmánybíróság is kizárta korábbi határozataiban, és erre az uniós tagállamok többségében sincs mód, sőt több országban nincs is alkotmánybíróság.
A kormány visszautasította a romaellenességgel és antiszemitizmussal kapcsolatos megállapításokat. Az államtitkár rámutatott, a jelentés „mélyen elhallgatja”, hogy a romagyilkosságok nem a mostani kormány ideje alatt történtek, és az Orbán-kabinet több intézkedést hozott a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus és a romaellenesség ellen.
Győri Enikő egyebek mellett a kettős mérce alkalmazásának lehetőségéről is beszélt Rui Tavaressel, például tehet-e olyan ajánlást, miszerint az elmúlt 3 év intézkedéseit vissza kell vonni. „Ha megmondják, hogy Magyarországon milyen legyen az alkotmánybíróság, akkor elvárom, hogy a többi tagállamnak is megmondják ezt” – mondta.
Megjegyezte, a megállapítások jelentős részének nincs jogalapja: nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországon nincs jogállam, ha ezt tényekkel nem támasztják alá. „Az nem lehet, hogy ő kijelenti, mi megsértettük az unió alapértékeit, és ez mindent felülír”. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós szerződés négyes cikkét sem, amely a tagállamok alkotmányos hagyományainak és nemzeti identitásának tiszteletben tartását írja elő. Annak ellenőrzése pedig, hogy a tagállamok betartják-e az uniós jogot, az Európai Bizottság feladata, nem pedig az Európai Parlamenté.
Győri Enikő szerint tárgyalópartnerei közül többen – kimondva vagy kimondatlanul – elismerték, hogy „azért ez egy politikai játék”, és emlékeztetett, hogy egy év múlva Magyarországon országgyűlési, Európában pedig EP-választás lesz.
A parlamenti vitában elhangzott olyan megállapítás is, hogy Magyarországon a kisebbségek félelemben élnek, a kormány antiszemita, a romákat majmokhoz hasonlító tv-s műsorvezetőt tüntettek ki, a családot férfi és nő közötti kapcsolatként határozza meg, amelyből minden mást kizár.
Ez utóbbi megállapítás igaznak mondható, és rámutat arra az ideológiára, amely meghúzódik a lejáratás mögött. Arra, hogy az alapjogok megsértése csak liberális mércék alapján állapítható meg. 
Erre is utal a fideszes képviselők észrevétele – amellett, hogy az egész jelentés abszurditását támasztja alá –, hogy a dokumentum nem határozza meg világosan és egyértelműen a demokrácia és a jogállamiság minden tagállamra egyformán érvényes normáit, és olyan rendelkezéseket kér számon Magyarországon, amelyeket más országtól nem követel meg.
A vitában szóváltás alakult ki Martin Schulz EP-elnök és Szájer József között, miután a magyar képviselő többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a sztálinista koncepciós perek vádlottjainak is több idejük volt megvédeni magukat, mint amennyi ebben az ügyben rendelkezésére áll. Schulz szerint súlyos szabálysértés párhuzamot vonni az EP és a sztálini Szovjetunió között, az EP-ben ugyanis a pártok erőviszonyai döntik el, ki mennyi ideig beszélhet. Szájer mindemellett felszólalásában arról beszélt, hogy egy valódi európai tiszteli mások és a maga nemzetét, miközben a jelentés 30 oldalas iratban készül ítéletet olvasni „egy társnemzet” fejére. Szájer szerint egy európai meghallgatja a másik felet is, a liberális frakcióvezető viszont még azt sem akarta engedni, hogy Orbán Viktor felszólalhasson.

A Fidesz 2014-ben 12 képviselőt küldhetett az unióba, ám akkor már csak 21 hely járt Magyarországnak

A Fidesz 2014-ben 12 képviselőt küldhetett az unióba, ám akkor már csak 21 hely járt Magyarországnak

„VESZÉLYES IRÁNY EZ”
A magyar kormányfő arról beszélt, hogy a portugál zöldpárti EP-képviselő készítette dokumentum komoly veszélyt jelent Európára nézve; nem Magyarországra, mert az ország eddig is az EP által keltett ellenszélben dolgozott, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, amely ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát.
Szerinte ezzel figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU intézmények közötti feladatmegosztását, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.
– Veszélyes irány ez – hívta fel a figyelmet a kormányfő, majd hozzátette: átélve Közép-Európa sorsát, tudja, milyen az, amikor nem lehetünk a magunk urai, mert más országokban mások döntenek az életünkről. A magyarok a múlt tapasztalataiból okulva nem akarnak olyan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik ahelyett, hogy elismernék, ahol gyámság alá helyeznek, korlátozzák a szabadságot, ahol a nagyobb visszaél erejével, ahol kettős mércét használnak és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat.
– Mi küzdeni fogunk azok ellen, akik birodalmat akarnak csinálni a mi uniónkból. Mi azok közé tartozunk, akik nem az alávetettség Európáját, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják – mondta Orbán Viktor.
Végül az Európai Parlament plenáris ülése július elején elfogadta a jelentést. Az állásfoglalás szerint a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől.
A szavazáson a 701 képviselő közül 370 igennel voksolt, 249 nem támogatta a jelentést, 82 képviselő pedig tartózkodott. 
(Folytatása a jövő hétvégi számunkban)

Nyitókép: A Fidesz szimpatizánsai ünneplik az európai parlamenti választások eredményét (MTI/Soós Lajos felvétele)