Málna és szeder, a test elixírjei

A sikeres vállalkozás receptje nem is az eredeti szándéknál kezdődik, hanem inkább a piacképes, jó ötletnél. Aztán kell hozzá jó adag pozitív hozzáállás, két marokkal megragadott szorgalmas munka, na meg a családi háttér támogató és serkentő jó energiái, aminek ékes példája a pacséri Balunović Igor málnára épített vállalkozása. Igor hat évvel ezelőtt ültette el az első málnatöveket kislánya sugallatára takaros Bácska utcai házuk kertjébe, és akkor még nem is sejtette, hogy idővel mivé növi ki magát a munkaakció. A hivatásos tűzoltóként tevékenykedő családapa lépésről lépésre ismerte meg a málnatermesztés fortélyait, először lánykája és kisfia örömére, majd miután a termés és a málnatövek szaporodni kezdtek, az eladásban és a feldolgozásában rejlő lehetőségeket is egyre inkább belekalkulálta a számításaiba.
 

– A málnát piros aranyként is szokták emlegetni, hiszen számos kedvező hatást gyakorol a szervezetre, rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, szinte újjászülethetünk tőle. De ugyanezt el lehet elmondani a szederről is. Az én családom is nagy szeretettel fogyasztja a gyümölcseinket – kezdte csillogó szemmel mesélni Igor, aki azt is elárulta, hogy ugyan igyekezett tanácsokat kérni tapasztalt málnatermelőktől, a legszilárdabb és a leghatékonyabb tudást azonban az ember általában a saját tapasztalatain keresztül szerzi meg. 
 

– Szerbia Európában, sőt világviszonylatban is a vezető málnatermesztő és értékesítő országok közé tartozik. A legtöbb ültetvényt az ország dimbes-dombos, hegyvidéki részén gondozzák, hiszen azt a klímát és azt a típusú talajt kedveli. Szerencsére Dél-Bácska egyik-másik faiskolájában rátaláltam olyan Lengyelországban nemesített fajtákra, amelyek a mi pacséri körülményeink között is jól érzik magukat. Az egyik, a Polka, folyton termő málna, a másik pedig a Polana. Ami még ezeknek a fajtáknak az előnye, az az, hogy nem kell őket karózni. Jelenleg három kertben termesztünk gyümölcsöt, először 500 tő került a földbe, majd miután sikereket értünk el, újabb területre 4000 bokrot ültettünk a családommal, és a közelmúltban további 300 tő szedret is – hallhattuk Igortól, akinek a kalkulációja alapján az a legkifizetődőbb, ha a gyümölcs értékesítését a termelésétől a végtermékig a családja közreműködésével, saját erőből oldja meg, és maga juttatja is el a piaci árushoz, vagy direkt a vevő asztalára nyersen, fagyasztva, esetleg feldolgozva. 

– Mivel mi kistermelők vagyunk, a környéken igyekszünk értékesíteni a gyümölcsöt, azaz nem szállítunk ki külföldre, bennünket nem érint az orosz–ukrán háború miatt bekövetkezett árcsökkenés a nemzetközi piacon, azaz az olcsó ukrán málna dömpingje. Úgy érzem, a sikerünk másik titka, hogy a környékünkön az egyik helyi barátomon kívül szinte senki sem foglalkozik a málna piacra szánt termesztésével. Ugyanez a helyzet a szederrel is, amit a múlt évben tudtunk először szüretelni. Ennek az is lehet az oka, hogy bizony nem kevés ráfordított munkát igényelnek, vagyis a bogyós gyümölcsök szüretelése igencsak időigényes, emellett a dobozolása és a további feldolgozása sem tekinthető kis feladatnak. Számomra az idő a legnagyobb kincs, hiszen abból áll a legkevesebb a rendelkezésemre. Amíg az időjárás megengedi, hogy a málna teremjen, a munkahelyi kötelezettségeim előtt és után szinte állandóan a terméssel foglalkozom. Munkást, azaz lelkiismeretes és megbízható munkaerőt szinte lehetetlen találni, ezért minden feladatot igyekszünk a családon belül megoldani a szedéstől a feldolgozáson át egészen a csomagolásig. Első lépésben a szép, érett bogyókat félkilós és egykilós csomagolásba válogatjuk szét. Ha frissen nem tudjuk értékesíteni az első osztályú gyümölcsöt, akkor kerül feldolgozásra. Ez különösen nyaranta nagy kihívás, amikor is a melegben szinte csak óráink, perceink vannak addig, amíg a málna és a szeder nem ereszt levet, hiszen ha a gyümölcs nem kerül a legrövidebb időn belül hidegre, akkor egy-kettő tönkre is mehet – tudtuk meg a pacséri termelőtől, aki elmondta, a múlt évben valamivel több, mint 2 tonna málnát sikerült betakarítaniuk. 

– A szüret júliusban kezdődik, és a tövek az első fagyok beálltáig teremnek, tehát mi még novemberben is rendelkeztünk friss gyümölccsel. Mivel rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, ezt figyelembe véve dolgozzuk fel, kizárólag hagyományos formában, nagymamáink receptjeit, módszereit alkalmazva. A málnaszörpünk üvegjeit például 150–200 fokra felhevítjük, ezzel a módszerrel fertőtlenítjük, és vákuumozzuk csomagolás után. Ami persze azt is jelenti, hogy miután a vásárló kibontja a csomagolást, a terméket néhány nap alatt el kell fogyasztania. A friss és fagyasztott málna mellett készítünk lekvárt, likőrt, tiszta málnapálinkát is, a múlt évtől kezdve pedig már szederszörpöt és szederlikőrt is kínálunk a vásárlóinknak. Az egyik legújabb ínyencségünk a vörösbor és a málna házasításából készült LiMa likőr italunk – magyarázta Igor, aki elmondta azt is, hogy van kereslet a nyers gyümölcsre, de azért nem volt egyszerű rátalálni a piacukra. A gyümölcs nagy részét Szabadkán és a faluban értékesítik, de a környező településeken is van rá igény. További kihívást jelentett számukra az is, hogy megtalálják a módját annak, hogy a gyümölcs sértetlenül eljusson a piaci asztalra, és ott védve legyen az erős napfénytől, illetve kánikulában a nagy melegtől. 

Mivel Igor és felesége is munkaviszonyban vannak, a hobbinak indult bogyós gyümölcstermesztést eddig önerőből, lépésről lépésre haladva fejlesztették, és nem is gondolkodtak azon, hogy hivatalosan bejegyeztessék a gazdaságukat. A jövőben azonban nem zárkóznak el ettől a lehetőségtől sem, hiszen tisztában vannak azzal, hogy emiatt az eddigiekben mindenféle támogatási lehetőségtől, pályázati forrástól elestek. Új ötleteik ugyanakkor szerencsére mindig vannak. 

– Ezekben a napokban a málnatövek visszavágva várják, hogy beinduljon a tavaszi rügyfakadás. Közvetlenül a sorok mellett fellazítottam a talajt. Természetesen, ahogyan a legtöbb gyümölcsnek, ugyanúgy a málnának is az lenne a legideálisabb, ha télen hótakaró fedné. Az időjárási körülmények erre a gyümölcsre is hatással vannak, leginkább az erős napfénnyel gyűlik meg a bajunk. Minden évben új és újabb kihívással találjuk magunkat szemben, amikről a szakkönyvek nem írnak, és a szüret végén újabb tapasztalatokkal készülünk fel a következő idényre. Múlt évben például a nagy szárazság okozott fejtörést. Azaz magának a csapadéknak a hiánya alapvetően még nem is jelentett volna gondot, mert fúrt kútból oldjuk meg a kánikulában a locsolást, némi tápszer adagolásával. Csakhogy az erős napsugarak szinte leégették a leveleket. Ennek a problémának a kiküszöbölése érdekében szeretnénk az erős napsugár ellen védőhálót beszerezni, amit azonban önerőből hirtelen nem tudnánk megoldani. És egy liofilizáló, azaz fagyasztva szárító, több évre is tartósító eszköz beszerzését is tervezzük alkalomadtán – mesélte Igor, aki elmondta, igyekeznek a bogyós gyümölcsöt régi receptek alapján, a nagymamák jó tapasztalatait alkalmazva, mindenféle adalékanyag hozzáadása nélkül feldolgozni. Ezt azonban, csakúgy, mint azt, hogy kerülik a különféle növényvédő vegyszerek használatát, a piac sajnos felénk még mindig nem becsüli meg kellőképpen. 

– Vegyszeres kezelést a betegségek ellen nem alkalmazunk, azaz eddig szerencsére nem is volt rá szükség. A kártevőkkel szemben eddig sikerrel vettem fel a harcot természetes módon, áztatott csalánlevével csapkodtam meg a leveleket. Ez azért is bizonyult jó lépésnek, mert a csalán nagyon sok vasat tartalmaz, ami szintén hasznos a málnának. Gyermekeim gyakran forgolódnak a bokrok között, és sokszor mosás nélkül eszik meg a gyümölcsöt. Mi ugyanazt kínáljuk eladásra is, amit magunk fogyasztunk. Tehát lelkiismeret-furdalás nélkül bocsájtom áruba, mindenféle vegyszeres kezelés nélkül a málnát is és a szedret is – zárta a beszélgetést a pacséri gyümölcstermelő.