A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus Egyház Szerbiában szervezett. Az összejövetelre egy lista készült az elhagyatott templomokról. Ezek szerint Bácskában (főleg a Duna mentén) összesen 14 omladozó templom van, Bánátban 7 olyan szakrális épületet emeltek ki, amely felújításért kiált, Szerémségben pedig hármat. Sorozatunk célja bemutatni ezeknek a templomoknak a sorsát, egy látleletet készíteni, hogy most milyen állapotban vannak és hogyan jutottak ide.
Küke (Kukujevci) Szerémségben, a Tarcal-hegység déli lejtőin, Šidtől 12 kilométerre, délkeletre fekszik. Első említése még a XIII. században történik, és mint nagy horvát falut emlegetik. Évszázadokig horvát többségű település volt ez, csupán a lakosság egy százaléka vallotta magát szerbnek – ahogy a település ismerői mondják –, azok voltak a szerbek, akik ide nősültek, vagy ide jöttek férjhez. Így például az 1948-as összeírás szerint a falunak 2660 lakosa volt, közülük mindössze 204 szerb.
A délszláv háború idején, akárcsak más vajdasági horvát falvakból, innen is elűzték a többségi lakosságot. Kükén 1992 és 1995 között hét embert öltek meg a szabadcsapatokhoz tartozók. Voltak, akiket saját otthonukból vittek el és végeztek ki, másoknak a kukoricával tele góréját robbantották fel. A tetteseket sohasem vonták felelősségre. A Matijević családot, Anát, Jozót és fiukat, Franjót (1975) 1992. április 20-án vitték el a családi házból és végezték ki őket. Miután feltárták Mohovóban a tömegsírt és rátaláltak a Matijević család holttesteire, az látszott, hogy kezüket hátra kötötték és közvetlen közelről lőtték őket le, olvasható a család kivégzésének szentelt Wikipedia-oldalon. 1993. június 30-án az Oskomić családot és rokonukat, Marija Tomićot ölték meg a vörössapkások. Az Emberi Jogok Irodája 2018-ban bűnvádi feljelentést tett ismeretlen személy ellen a Matijević család kiirtásáért, de a feljelentést elutasították. Az indoklás szerint 1992-ben, amikor a szóban forgó esemény történt, az ország büntetőtörvénykönyvében még nem szerepelt az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény.
A lakosság megfélemlítése a háborús években mindennapos volt. A zaklatások miatt Stjepan Marosavac kükei plébános idegösszeomlást kapott, elhagyta nemcsak a falut, de a papi pályát is. A faluba érkező új plébánost, Berislav Petrovićot is megállás nélkül zaklatták a szélsőségesek. Đuro Gašparović szerémségi püspök szerint a kilencvenes években Szerémségből több mint 20 ezer horvátot űztek ki. A kükeiek azt állítják, hogy a vörössapkások rákényszerítették őket, hogy ingatlanjaikat elcseréljék a horvátországi szerbekkel. Helyükre 160 településről, Likából, a Kordunról és a Banija hegységből meg Dalmáciából és Szlavóniából érkeztek telepesek.
Tadeusz Mazowiecki volt lengyel miniszterelnök, aki 1992/95 között az ENSZ emberi jogi jelentéstevője volt Jugoszláviában, 1993-ban azt írta, hogy Szerémség több faluját, például Herkócát, Kükét és Újszalánkamént sokan elhagyták, főleg horvátok, a zaklatások és házaik felrobbantása miatt. A jelentéstevő azt is leírta, hogy mindez a rendőrség hallgatólagos jóváhagyásával történt, amit később egyéni elkövetők számlájára írtak.
A kükeiek nagy része mezőgazdaságból élt. Ez volt Szerbia legnagyobb dohánytermesztő faluja. A Szentháromság katolikus templom 1770-ben épült. A barokk stílusú épület 920 négyzetméteres alapterületű. Szélessége 22 méter, hosszúsága 48 méter, s ugyanilyen magasságú a torony is. 1977-től állami védelem alatt áll: kiemelt műemlék. A hívek emlékezete szerint az emberek Iloktól Kükéig felsorakozva csatárlánccal szállították a téglát az épülő templomhoz. A hatalmas templom a legenda szerint úgy került ebbe a kis horvát faluba, hogy még Mária Terézia irodájában összecserélték a terveket, és a Vinkovciba tervezett templom tervei kerültek Kükére.
1900-ban a szerémségi kis falunak 2149 lakosa volt, közülük 2088-an vallották magukat katolikusnak. 2011-ben, a legutóbbi népszámlálás szerint Kükén 1955-en laktak, s már csak 65-en vallották magukat katolikusnak.
A második világháború idején a templom megsérült. A visszavonuló német katonák robbantották fel. 1957-ben felújították. A horvát lakosság elűzése után a katolikus templom árván maradt. A telepesek a templomot fűrésztelepnek és asztalosműhelynek használták. Ismeretlen tettesek teljesen kifosztották. Pravoszláv templom nem volt a faluban, így 1993-ban a régi iskolát felszentelik és átalakítják. 1997-ben harangtornyot is építenek hozzá, de 2015-ben lebontják és egy új ortodox templomot építenek a beköltözött pravoszlávok.
A romos templomokról szóló sorozatunk készítése okán felhívtam Nikica Bošnjaković szerémségi püspöki kormányzót, akihez a kükei templom tartozik, és felkértem, találkozzon a Magyar Szó csapatával, mutassa meg a templomot és beszélgessünk a történetéről. A plébános úr felháborodva utasított el, hogy mit akarunk mi, szabadkaiak, az ő templomukkal, nem akar beszélgetni, nem érdekli semmiféle árva templomokról szóló sorozat. Azt javasoltam, ha nem is akar beszélgetni, legalább engedje meg, hogy bemehessünk a templomba, szétnézzünk. Hajthatatlan maradt. Azt válaszolta, mindent megtalálok a világhálón a templomról, egyébként ott van Szabadkán a Hrvatska riječ, a horvát nyelven megjelenő hetilap szerkesztősége, ők mindent megírtak. Nem volt más választásom, a tanácsolt forrásokat használtam, a képeket pedig szintén a világhálóról gyűjtöttem össze.
2020-ban a templom felépülésének 250. évfordulóján hirdették meg a felújítást. Elsősorban a hívek adományából, ezenfelül a đakovói meg a szerémségi püspökség adományából tervezték a rekonstrukciót. A szerb állam azzal a feltétellel támogatta a kiemelt jelentőségű műemlék helyreállítását, ha a beruházás összköltségének 80 százalékát előteremtik. Ez meg is történt. Az elmúlt 30 évben a torony szinte beszakadt, a tető beázott, a templombelsőben pedig a néhány padon kívül semmi sem maradt.
A felújítás ötlete nagy visszhangra talált a kükeiek körében. Úgy fogalmaztak, se házaik, se földjeik nincsenek már Kükén, az egyetlen dolog, ami még az övék maradt, az a templomuk. Hát összefogtak. A felújítást egy 1938-ból származó fénykép alapján végezték, hogy eredeti állapotába állítsák vissza.
2021-ben a helyére került a felújított toronysisak az aranyozott kereszttel a csúcson, 50 méteres magasságban. Idén ismét a Horvátországba költözött vagy a világ más táján élő egykori kükeiekhez fordultak segítségért. A templom óráinak megvásárlásához kértek segítséget. Egy-egy óra 2200 euróba került. Mindössze három nap alatt az elszármazott helybeliek megvették a három órát, egy-két család vállalta egy-egy óra megvásárlását, a negyediket pedig több hívő adományából vehették meg. Hamarosan az órák felszerelése következik.
A tervek szerint a felújítás 10 évig is eltarthat. A torony megjavítása után a tető szanálása következik.
