2024. június 22., szombat

Kopognak a cipők, csattognak a csizmák

Ahol a néptáncpróba minden csepp verejtéket megér

Hétfő és szerda esténként egymást követik a táncolni tanuló csoportok a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ nagytermében. A színpadon este 6 órától a legkisebbek, 7 órától a középső csoport, fél 9-től pedig az idősebbek próbálnak. Nem lehet nem észrevenni a próbák komolyságát, hogy a színpadi deszkákon folyamatos dübörgést követően sok fiatal alaposan megizzadva, de mosollyal az arcán veszi fel kabátját, cseréli le a táncos cipőt hétköznapira. A közel ötórás próbafolyamat alatt folyamatosan kattogott a fényképezőgép, a diktafont azonban csak a csoportok váltásakor volt alkalmam bekapcsolni pár percre, amikor a fiatalok mellett az oktatók is pihentek.

A színpadon az Aprócska csoport (Paraczky László felvétele)

A színpadon az Aprócska csoport (Paraczky László felvétele)


Hugyik Karolina, a kúlai Népkör MMK kulturális bizottságának elnöke elmondta, az Aprócskák nevet viselő gyermek népi tánccsoport a legfiatalabb korosztályt öleli fel, vagyis többségében óvodás korú gyerekekről van szó.
− A korhatárt nehéz meghúzni, mert előfordul, hogy már 3 évesek is eljönnek a foglalkozásokra, hogy szocializálódjanak, hogy a magyar népi gyermekjátékok, mondókák, dalocskák megismerésével tanulják anyanyelvüket, ismerkedjenek kultúránkkal. A mai modern, rohanó világban, amikor a szülők túl elfoglaltak, és sokszor a nagyszülők sem találkoznak olyan sűrűn a gyerekekkel, hogy átadják ezeket a „kincseket”, a Népkörben a kicsiknek is alkalmuk van megismerkedni a hagyományokkal. A csoport munkájának lényege nem a fellépéseken van, hanem az önfeledt játékon, amely által valódi értéket közvetítő tudást kapnak. A cél, visszatanulni azt, ami egykor az óvodás korú gyermek számára természetes volt, ilyenek az ölbéli gyermekjátékok, mondókák, dalok, körjátékok, eszközös-, és verseny jellegű játékok – mutatott rá Karolina.

Hugyik Karolina, az Aprócska csoport vezetője (Paraczky László felvétele)

Hugyik Karolina, az Aprócska csoport vezetője (Paraczky László felvétele)


Elmagyarázta, hogy csoport korát azért is nehéz behatárolni, mert azok a gyerekek is, akik már a tánccsoportba járnak szívesen csatlakoznak, beállnak játszani. A játék mellett természetesen fejlesztik a ritmusérzéket, előkészítik a „talajt” a néptáncos lépések könnyebb elsajátítására, de mindezt játékos formában teszik, hogy a kicsik élvezzék a folyamatot.
− Minden foglalkozást hozzájuk igazítok, tehát azt csináljuk, amihez úgy látom, kedvük van, és úgy irányítom a foglalkozást, hogy minden alkalommal azért tanuljunk is valami újat (és persze fejlődjünk), de a kedvükben járjak, és azt játsszuk, amit szeretnek. Meglepő, hogy a kicsik már ilyen korban milyen kreatívak tudnak lenni – mutatott rá Karolina.
Elmondta azt is, hogy csoport természetesen bemutatkozik a Népkör alkalmi műsorain, ilyenkor néhány alkalommal apróbb feladatot is teljesíteni kell, hiszen össze kell állítani egy játékfűzért, vagy be kell gyakorolni néhány kötött táncfolyamatot, de ilyenkor is próbálja kreatívan megoldani a helyzetet, például úgy, hogy nem beszélik meg előre ki kit választ a párválasztó körjátékban,vagy hogy „hány méteres kútból kell valakit kihúzni”, vagyis a játék öröme itt sem veszhet el.
− Idén is tervezzük a már hagyományos ünnepségeket, amelyek mindig bővülnek. Farsangi mulatságot rendeztünk, jelmezbállal, fánksütéssel, táncházzal, az anyák napi műsoron is szerepelni fogunk, az évzáró ünnepségen is, de a Hagyományőrző napokon, a Mikulás-napi és karácsonyi műsorban, továbbá a Magyar Szó-élőújságon is biztosan ott lesznek az Aprócskák – mondta Hugyik Karolina.
Milijásevity Szabina 15 éve aktívan néptáncol. Kicsi korától kezdve bejár a Népkörbe, ahol a legkisebbek csoportjában sajátította el az első lépéseket, innen a középső, végül a felnőtt csoportba került, ma már csoportvezető, koreográfus, szervező és néptáncos. Kérésünkre elmagyarázta, hogy a Népkörben jelenleg négy tánccsoport működik. Az Aprócskák mellett itt van a Százszorszép csoport, amely a 3−5. osztályosokat és a Napraforgó, amely a 6−8. osztályos korosztályt tömöríti, a „legidősebb” Ibolya csoport tagjai pedig egyetemisták.
− A csoportok heti két alkalommal tartanak próbát, míg az egyetemisták – mivel vidéken tanulnak, havonta 1-2 alkalommal jönnek össze. A Százszorszép és a Napraforgó a Kőketáncra készül, számukra ez az egyik legfontosabb rendezvény, az Ibolya csoport pedig általában a Gyöngyösbokrétán és más rendezvényeken lép fel. Kalocsára, Kúla testvérvárosába, továbbá ilyen-olyan alkalmakra általában a Százszorszép és a Napraforgó csoport utazik, és minden alkalommal sok élménnyel gazdagodtak – sorolta Szabina.

Milijásevity Szabina – koordinátor, néptáncos (Paraczky László felvétele)

Milijásevity Szabina – koordinátor, néptáncos (Paraczky László felvétele)


A fellépéseket összegezve elmondta, itthon is nagyon sokat utaznak, a minőséges táncokat bemutató csoportok sokfelé fellépnek.
− A helyi ünnepségek mellett a lipári szemlén állandóan jelen vagyunk, de meghívást kaptunk Temerinbe, Topolyára, Becsére, Verbászra stb. Nagyon szívesen megyünk mindenhova, és örülünk, ha megmutathatjuk, hogy mit tudunk – fogalmazott a fiatal néptáncos.
A viseletekről elmondta, hogy a Népkör ruhatárában többféle viseletet őriznek, generációk használják őket, ennek ellenére alkalmanként néha kölcsön kell kérni egyet s mást más egyesületektől. Ugyanez a helyzet a cipőkkel, csizmákkal is. Olyasmi is előfordul, hogy a meglévő viselet vagy cipő méretei nem felelnek meg, ilyenkor újat kell csináltatni.
− A Százszorszép és a Napraforgó csoportok felelőse vagyok és az Ibolya csoportban táncolok. A néptáncosok száma jelenleg 30–40 körül mozog, annak pedig külön örülünk, hogy az Ibolya csoportba (végre) sikerült fiúkat is toborozni. Mindent összegezve az Aprócskákkal együtt jelenleg közel 60-an vagyunk, ami nagyon jó, hiszen pár év múlva már a kicsik is aktívan táncolnak majd, akkor akár öt csoportunk is lehet – mondta Szabina.
Szavai szerint az utóbbi években újra divatba jött a néptánc, egyre többen jönnek, érdeklődnek. Amikor kezdte, még egyfajta kötelességnek érezte a próbákra járást, ma viszont ez a szórakozás és kikapcsolódás mellett kiváló lehetőség az utazásra, a meglévő barátságok elmélyítésére, új barátok megismerésére, a tapasztalatok megosztására. Sok fiatalnak megtetszik a díszes viselet, ezzel együtt pedig a néptánc és a dinamikus mozgás örömét is felfedezik, ami mindenkor átsegít a pillanatnyi nehézségeken, ráadásul a remek fizikai kondíció mellett csupa pozitív dolgot látnak és tanulnak. Kiemelte, kivétel nélkül mindannyian otthon érzik magukat a Népkörben, ahol a vezetőség maximálisan támogatja a néptáncosokat, legyen szó viseletekről, kirándulásról, táborozásról.
Beszélgetés közben megérkezik Szakács Tamás néptáncpedagógus és Szakál Nikolett néptáncoktató. Tamás moldvai dobot is hozott magával, ami alapján sejteni lehet, hogy az egyik csoport moldvai táncokat gyakorol. Miután mindketten átöltöztek, cipőt cseréltek, Tamással a kisteremben ültünk le néhány perces interjú erejéig.
− Az alsósokat tömörítő Százszorszép tánccsoporttal az idén moldvai táncokat tanulunk. A legkeletebbről származó táncanyagot igazából körtáncok jellemzik, de vannak páros táncok is. Úgy alakítottuk a koreográfiát, hogy egymás után építjük és rakjuk a különböző táncokat. Mindez nem igazán jellemző a táncházakra, sőt, sokkal bonyolultabb, nehezebb a ritmus és a lépések is, de a gyerekek nagy odafigyeléssel és örömmel csinálják.
A felsősökből álló Napraforgó csoportban van egy középiskolás lány is, aki a néptánc szeretete miatt hazajár Kúlára, így amikor Szabadkáról jövünk, őt is elhozzuk, táncol a csoportban, itthon alszik, másnap reggel pedig visszautazik. Szerintem előbb-utóbb eljön az idő, amikor az egész csoporttal átállunk a hétvégi próbákra, hiszen jövőre mindannyian középiskolások lesznek. A gyerekek számára a néptánc mellett ez a magyar közösség is fontos, így mi sem sajnáljuk úgy alakítani az időnket, hogy hétvégeken is működhessen tovább az egész oktatási folyamat. Fontos elmondani azt is, hogy a kúlai csapat azon kevés néptánccsoport közé tartozik, ahol egy évben több táncanyagot és koreográfiát sikerül megtanulni. Így például a karácsonyi műsorra nagyon rövid idő alatt elkészültek a Bundásbokri tirpák táncok, jól megjegyezték, bemutattuk és eltettük, most pedig már az év végi záróműsorra rábaközit tanulunk. Nagyon szeretik, nagyon akarják, van bennük erő, és csináljuk – mondta szinte egy szuszra a néptáncpedagógus.
Az Ibolya csoportról szólva kiemelte, hat egyetemista lány és négy fiú van jelenleg a felállásban, ezért velük már nem csak a lányos karikázókba, hanem sokkal komolyabb táncanyagba is belefognak. A próbák itt is megkezdődtek, azzal, hogy hétvégenként jönnek össze, olyankor viszont egész délután gyakorolnak.

A Népkör MMK Százszorszép néptáncosai próba közben (Paraczky László felvétele)

A Népkör MMK Százszorszép néptáncosai próba közben (Paraczky László felvétele)


− Leültünk és megbeszéltük, hogy mennyire akarjuk ezt, kezdjünk el dolgozni rajta, és meglátjuk hogyan működik az egész. Havonta egyszer találkozunk, de olyankor egész délután, 3–4 órát is együtt vagyunk. Nagyon bízom benne, hogy júniusig összejön a Mezőségről érkező tánc folyamat. Nehéz helyzetben vagyunk, mivel ez egy forgós, forgatós táncanyag és más mozgáskoordinációt igényel, mint az eddig tanult táncok, de úgy érzem, hogy egy nagyon szép összeállítást fogunk összerakni és begyakorolni – fogalmazott Tamás.
Kiemelte, a nagyobb rendezvények előtt mindenképpen zenekarral próbálnak, ezt sokkal inkább élvezik a gyerekek, mint a gépzenét. A másik ok sem kevésbé fontos, hiszen a fellépéseket követően minden alkalommal táncházat szerveznek, ahol az élő zene igazán jó hangulatú mulatságot teremt.
Sokat lehetne írni még a néptánctanulás szépségeiről, de amikor sikerül élőben meglátni, belekóstolni, azt semmi sem helyettesítheti. Ahogy az egyik táncos fiú fogalmazott, az igazi néptánc minden verejtékcseppet megér.

Nyitókép: A Népkör MMK Százszorszép néptáncosai próba közben (Paraczky László felvétele)