A középkorú nők és a szerepek

Idén úgy esett, hogy a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata által kiírt drámapályázatának két díjazottja, az Újvidéki Színház két alkotója, Lénárd Róbert és Krizsán Szilvia lett. 
– Az utolsó pillanatig szinte egy jelentkező sem volt. Az utolsó nap pedig hirtelen nyolc dráma is érkezett. Ez végül is jó érzéssel töltött el bennünket, mert azt jelenti, hogy ez az irodalmi forma érdekli az alkotókat. Nagyon jó szövegek készültek, sajnos csak kettőt tudtunk kiválasztani, de mindegyik megérdemelné, hogy bemutassuk – tudtuk meg Kovács Nemes Andortól, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetőjétől.
Lénárd Róbert Nadragulya és Krizsán Szilvia Trafik című drámáját a közönség a Délvidéki Magyar Színjátszás Napja rendezvénysorozatán, a felolvasószínházon ismerhette meg, amit a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban tartottak meg hétfő este. A felolvasószínházi estek alkalmával a szövegeket színészek mondják el, de betekintést nyerhetünk abba is, hogy rendezői elképzelések szerint a drámák hogyan festenének előadásként a színpadon. 
A Nadragulyát Némedi Emese rendezte: 
– Azt gondolom, hogy ilyenkor nagyon fontos szolgálni a darabot, tartani a szerkezetét, hűnek lenni az íróhoz. Az elsődleges feladatunk az, hogy segítsünk a nézőnek értelmezni a szöveget – hallottuk Némedi Emesétől. 
A Trafikot Nyári Ákos rendezésében láthattuk: 
– Izgatottan vártam, hogy kézhez kapjam a drámát, és nagyon jól szórakoztam míg olvastam. Mivel felolvasószínházról van szó, itt nem annyira a rendező vízióját kell előtérbe helyezni, inkább bemutatni azt, hogy a darab milyen lehetőségeket adhat. Közben persze törekszünk arra is, hogy a szöveg ne hangozzon el úgymond szárazon – mondta Nyári Ákos.

A felolvasószínházi est vitafórummal ért véget. Lénárd Róbert és Krizsán Szilvia nem lehetett jelen a rendezvényen, mivel az Újvidéki Színház épp Szlovéniában vendégszerepelt, de a két szerző videofelvétellel jelentkezett.
– Arra jutottam, hogy hiánypótló dolgokat kell írni, a színházak lehetőségeihez és igényeihez igazítva. Az alapgondolat az volt, hogy két középkorú színésznőre írok egy olyan darabot, amiben színészileg kiteljesedhetnek, mert kevés olyan dráma van, ami rájuk épít – emelte ki Lénárd Róbert. 
A Nadragulyában három idősík jelenik meg, kettőre felváltva figyelünk, a kilencvenes és a 2010-es évekre. A szöveg a gyermekkereskedelemmel is foglalkozik, két nő történetén keresztül, akik a nehéz időkben megpróbálják „feltalálni magukat”. Emellett a szerző a háború utáni Szerbia morális kondícióját is taglalja.  
A Trafik egy szerelmi háromszögön keresztül mutatja be a hétköznapi emberek életét. 
– Szerettem volna egy olyan szerepet, amit jól lehet játszani. A darabot magamnak írtam abban bízva, hogy majd két kollégával elkészítjük, de ez nem jött össze. Valahogy mindig úgy éreztem, hogy a vajdasági magyar színházaknál hiányoznak azok a szövegek, amik nem igazán szólnak semmiről, csak viccesek és a hétköznapi emberek életével foglalkoznak – hallottuk egyebek közt Krizsán Szilviától.