Amikor ezeket a sorokat írom, még kicsivel több, mint egy nap van hátra 2021-ből. A kollégáim éppen ebédszüneten vannak, így nekem is van egy bő negyvenöt percem magamra, no meg erre a pár gondolatra, amit papírra próbálok majd szenvedni az előttünk álló (az írás megjelenésekor pedig már pár napja elkezdődött) év kapcsán.
2025. szeptember 14., vasárnap
Hétvége
Bosszantó, ha felborul a bogrács tele finom, készre főtt halászlével. Vagy mégsem? Legalább is nem mindenki számára az. Történt volt, hogy halászlével akartam kedveskedni páromnak és természetesen...
A savanyított káposzta minden évben belekerült a szilveszteri menübe, szármaként, korhelylevesként, székelykáposztaként, Jófajta zsíros húsokkal egybe főzve paprikásként. Az évek múlásával már túl...
Tisztán emlékszem gyerekkoromból azokra a képkockákra, amikor a kazettás rádióból a Beatrice zeneszámai szóltak, aztán ahogy teltek az évek hamar megtanultam, ki is az a Nagy Feró , a zenéjüket pe...
Senki sem sejthette az év elején, hogy 2021. év egyik legkiemelkedőbb történésének egy ártatlannak tűnő decemberi hóesés bizonyul majd, amelynek következtében mintegy százezren maradnak áram nélkül, talán ennél is többen eltorlaszolva rövidebb-hosszabb időre.
Egy lusta, december végi reggelen arra ébredtem, hogy a párkányon az eső kopogtat, aztán jelentkezett a szél is, a redőnyökön csikorgatta a fogait. Ez van, morfondíroztam, de ettől még el kell menn...