2024. április 20., szombat

Babák bőrápolása gyógyszerészeti szemszögből

Az utóbbi pár évben igencsak népszerűvé vált a tudatos bőrápolás világa a közösségi médiafelületeknek köszönhetően. Egyre többen használnak magas hatóanyag-tartalmú termékeket, szérumokat, fényvédő nappali krémeket. Annak ellenére, hogy e mozgalom hatására fejlődött a társadalom bőrhigiéniai tudatossága, nem szabad elfeledkezünk a gyermekek, csecsemők bőréről sem. Az ő esetükben is van pár alapszabály, aranystandard-összetevő, meghatározott protokoll, melyet érdemes betartani. Ebben leszek cikkemben, a kozmetológia szakgyógyszerészeként, a segítségükre.

Ahhoz, hogy megértsük egy-egy szabály vagy aktív hatóanyag mibenlétét, hasznos megismernünk a gyermekek bőrét, azaz a gyermekek és a felnőttek bőre közötti legfőbb különbségeket. A kisdedek bőre sokkal érzékenyebb a felnőttekénél. Az első szembetűnő különbség a bőr felső rétegének, azaz a szarurétegnek a vastagsága. A szaruréteget elhalt hámsejtek rétegeiből álló pajzsként tudjuk elképzelni. Erős fizikai gátat képez a testünk és a külső környezet között. Az első pár évben a gyermekek metabolizmusa olyan fejlett, hogy szinte alig halmozódnak fel szarusejtek a bőrfelszínen, így bármilyen ágens, legyen az kozmetikai termék, kémiai vagy fizikai, sokkal inkább képes áthatolni e rétegen, felsértve, illetve irritálva azt.
Másik fontos tényező a bőr védőrétegének, azaz a „bőr barrierjének” a hiánya. Ez a nagyon vékony, mégis elengedhetetlen, zsírokból és verejtékből álló, természetes krém az, ami segíti a bőrünk megfelelő működését, megvéd minket különböző fertőzésektől, illetve ami talán a legfontosabb, csökkenti a bőrünk természetes kipárolgását.

Ha ez a barrier réteg megsérül valamilyen oknál fogva, vagy nem termelődik elég belőle, akkor találkozhatunk a száraz bőr problémájával, különböző ekcémás tünetekkel vagy diszbiózisra vezethető bőrbetegségekkel, mint a korpásodás vagy a pattanásképződés. E védőréteg első számú összetevője nem más, mint a faggyú. A faggyút (sebum) a felnőttek esetében igen negatív kontextusban szoktuk emlegetni, hiszen túltermelődése pattanásosodást, problémás bőrt idézhet elő. A természet viszont nem véletlenül „találta ki” ezt a természetes, fontos zsírsavakban, koleszterinben gazdag anyagot. Úgy, ahogy a kozmetikumokban található növényi vagy szintetikus olajok visszahidratálják a bőrt, csökkentik a természetes vízvesztését, úgy a faggyúnak is hasonló feladata van a bőrfelszínen. Az ebben a váladékban található emulgeáló molekulák segítségével pedig jobb esetben ez a kiáramlott faggyú nem marad meg önmagában a szarusejtek felszínén, hanem a verejtékkel vagy a levegő páratartalmával egyfajta természetes emulziót, krémet képez. S létre is jött a bőrbarrier réteg. Logikus tehát, hogy kisgyermekek esetében, kiknél még sem a faggyútermelődés, sem pedig a magas szárazanyag-tartalmú verejtékezés nem jellemző, ennek a védőrétegnek a mennyisége és vastagsága sem elég ahhoz, hogy kivédjen minden külső irritáló tényezőt.

 

Harmadik fontos élettani tényező a kisgyermekek esetében a bőrmikrobiom kérdése. A mikrobiom nem más, mint különböző jó vagy épp számunkra semleges baktériumok, gombák, vírusok keveréke a testfelszínen vagy annak nyálkahártya-tartományaiban. Már pár évtizede hallhatjuk azt, hogy mennyire fontos a magas rostbevitel, a különböző erjesztett ételek, például a joghurtok, kefirek vagy épp a savanyú káposzta fogyasztása, hiszen a bennük lévő jótékony tejsavbaktériumok és rostok képesek helyrebillenteni a beleinkben lévő élőflóra mennyiségét és működését egyaránt. Hasonló fontos szerepet játszik a bőrünk felszínén tenyésző élőflóra is. Igaz, sokkal kisebb mennyiségben vannak jelen ezek a „jó” vagy „semleges” mikroorganizmusok a testünk felszínén, mint a béltraktusban, jelenlétük viszont egyaránt elengedhetetlen. Elsősorban ezek a baktériumok, gombák, vírusok képesek az immunrendszerünket kvázi állandó edzésben tartani. Ezt az egész folyamatot úgy tudjuk elképzelni, mint egy katonai kiképzést. A leendőbeli katona nem azonnal az ellenségen kezdi el kifejleszteni lövési technikáját, hanem bábukon gyakorol. A bőrben nyüzsgő-mozgó fehérvérsejtek is, mondhatni, a számunkra veszélytelen élőflórán „gyakorol”, azért, hogy amikor tényleg fertőzést okozó kórokozóval találja szemben magát, arra megfelelőképpen tudjon reagálni.
Ugyanezen mikroorganizmusok képesek beállítani a bőr megfelelő pH-értékét, azaz sav-bázis egyensúlyát. A baktériumok elkezdik lebontani a bőrfelszínen található zsírokat, szerves anyagokat, s pont úgy, ahogy az édes káposztából, erjedés során savanyú káposzta lesz, vagy a friss uborkából kovászos uborka, úgy képesek ezek a bakteriális sejtek gyenge savakat termelni a bőrfelszínen. Ez miért annyira fontos? A bőr savassága, jó esetben, enyhe (pH 5-5,5 között mozog), a mikrobiomnak és a faggyúnak köszönhetően. Ha ez az érték eltolódik pH-semleges felé, akkor a jó baktériumokon kívül a testre káros vagy fertőzést okozó baktériumok, gombák sokkal könnyebben lesznek képesek elszaporodni.

A gyermekek bőrflórájának kialakulása nem történik egyik napról a másikra. Már a szülés pillanatában, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, bőre érintkezik az édesanya vaginális flórájával, mely nagyon fontos momentum az előbb említett folyamatban. Második lépésben, szoptatás során, szintén az anyuka bőrén lévő baktériumok átvándorolnak az újszülött bőrére, majd harmadik lépésben, a következő hetekben pedig az egész külső környezetben lévő mikroorganizmusok fogják befolyásolni ennek a biológiai védőrétegnek a mennyiségi és minőségi összetételét. Ez a folyamat hónapokig, akár egy évig is eltarthat, tehát oda kell figyelnünk arra, főleg császármetszés útját világra jött gyermekek esetében, hogy óvjuk őket a fertőzésektől, egyúttal minél nagyobb teret nyissunk annak, hogy e jó baktériumok, gombák, vírusok minél előbb meg tudjanak telepedni a kisgyermek bőrfelszínén.

Az elkövetkező cikkem egyikében arról írok majd, hogy ezek alapján az élettani, kórélettani folyamatok alapján mire kell odafigyelnünk a gyermekek fürdetésekor, utóápolásánál, miként tudjuk kiküszöbölni a bőrirritációt, milyen hatóanyagokat és kozmetikai formulákat keressünk a gyógyszertár vagy épp a drogéria polcain.
(A cikk tájékoztató jellegű és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)

MIÉRT ALAKUL KI A PELENKÁZÁS OKOZTA KIPIROSODÁS

A kisgyermekek bőre nincs felkészülve különböző erős fizikai hatásokra. Bőrük szarurétege nagyon vékony, nem alakult ki megfelelő mennyiségű és minőségű faggyú, a bőr barrierrétege sem teljesen. A mikrobiom-összetétel is kérdéses, főleg az első hat hónapban. Bár a manapság kapható pelenkák már sokkal kevésbé irritálják a csecsemők bőrét, mint a régen használatos textilpelenkák, esetükben is kialakulhat a pirosodás. Egyrészt a bőr és a pelenka közötti súrlódás kikezdheti a vékony bőrt, másrészt pedig a gyermekek vizelete és széklete is galibát képes okozni. Főleg a vizeletben található nagyobb mennyiségű urea (karbamid) tehető felelőssé ezért a fajta irritációért, a bőrfelszínen találhatók ugyanis olyan baktériumok, melyek ezzel az anyaggal táplálkoznak. Az urea esetében ugyanis nem savas szerves anyagok keletkeznek, hanem ammónia. Az ammóniának irritáló hatása van a hajfestékekben. Hasonlóképpen a gyermekek bőrében termelődő ammónia ugyanúgy képes kárt tenni a bőr szerkezetében, nem beszélve arról, hogy az ammónia egy igencsak bázikus anyag. A csecsemő így is ingatag sav-bázis egyensúlyát, melynek ugyebár savasnak kellene lennie, azért, hogy megvédje a bőrt a külső káros hatásoktól, az ammónia bázikussá teszi, teheti, így kialakítva egy ördögi kört.