Mellékletek

Állok a szobám ablaknál, nézek kifelé a sűrű hóesésbe. Az időben innen visszatekintve, mintha az lett volna az „utolsó nagy hó” a Bácskában.

Ki ne emlékezne a vörös loboncú, csintalan, minduntalan versikéket fabrikáló koboldra, aki gyermeki ártatlanságával azonnal belopta magát kicsik és nagyok szívébe egyaránt, na meg jó barátjára, Ede...

Tari László helytörténész évtizedek óta megkerülhetetlen résztvevője Zenta kulturális életének. Sokéves pályafutása során számtalan kiadvány létrehozásában vett részt szerzőként, társszerzőként, il...

„Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül.” – Kossuth Lajos 1890.

Egy szobor addig áll, amíg a közösség emlékezetében le nem rombolják azt. (haft)

Végre bealkonyodott. A katona még várt vagy fél órát, és csak akkor bújt elő, vigyázva toppantva lépteit, amikor a vastag sötéttől az orráig sem látott. De nem is volt szükség a szemére, hiszen egé...