Amióta az eszemet tudom, mindig örömmel vártuk augusztus 20-át. A nyári „uborkaszezonban” az évenként megrendezett impozáns légibemutató, a tűzijáték eleve nagy izgalommal töltött el minket, az ünnepi misére is szívesen mentünk, és mindehhez hozzájárult az ilyenkor szokásos rendkívüli családi ebéd ígérete is.
2026. április 24., péntek
Mellékletek
A táborban készült alkotások (Lakatos János felvétele) Az idei évben a XXIV. alkalommal került megrendezésre a Nagykunsági Alkotótábor Bácsfeketehegyen.
Olyan lehet ez, mintha egy irodalmi kávéházban a fiatalok egy asztalnál ülnének, verseket mondanak, prózát olvasnak fel, talán az életüket is keresik a versekben, a világról beszélgetnek és nincs ebben semmi kötelező, aki jött, jött, és mindig terebélyesedik a társaság. Olyan ez, mint egy irodalmi börze, amit a fiatalok nagyon megkedveltek.
Hatvan dinárnyi manatért száguldunk egy tőlem jóval öregebb kisbusszal az azerbajdzsáni szavannán. A kietlen, egyhangú tájat csak olajkutak törik meg.
Hamvas Bélában kétségtelenül a legnagyobb bölcselőnket tisztelhetnénk, ha egyáltalán tisztelnénk bölcseinket. A címkézők ezoterikusnak, meg minden kutyafülének mondják, de egyik sem igaz.
A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 20 év folyamán jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg a klienseim iránti diszkréció miatt.