A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 20 évben jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg, a klienseim iránti diszkréció miatt.
2026. július 8., szerda
Mellékletek
Miután 1945. augusztus 6-án ledobták az atombombát Hirosimára, a táj megsemmisült, a talaj elszenesedett, a sugárzás kimagasló volt.
Öt óra és még mindig látni kint – állapítom meg elégedetten, miközben a már vagy tíz centi magasra nőtt nárciszokat és jácintokat vizsgálgatom délután a kiskertben. A késő ősszel lehullott leveleket távolítom el közülük, amelyeket azért hagytam rajtuk, hogy egy kicsit védje őket, amikor így tél végén hirtelen megindulnak.
Rezső egyre jobban undorodott már a vasárnapi ebédtől. Nem volt megelégedve Diána főztjével.
A műveltség előszobáját a cseh Hrabal számára egy könyv jelentette, amit a nagybátyjától kapott, az pedig François Rabelais Gargantua és Pantagruel című, kilencszáz oldalas munkája volt. Egyfajta reneszánsz bibliaként olvasta esténként húszéves koráig, ezt tekintette aztán második egyetemének.
Nemrég volt a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ vendége Kisimre Szerda Anna néptáncpedagógus, a Kodály Zoltán MMK elnöke, akivel Bakos Réka néprajzkutató és Patyerek Réka magyar nyelv és irodalom szakos tanár, néptáncos beszélgetett. Az apropót ugyan a farsang adta, de az ehhez köthető néphagyományok mellett más szokásokról, jeles napokról, a népművészetről, mindezek közösségmegtartó, identitásformáló erejéről, az értékörökítés folytonosságának biztosításáról és az utánpótlás fontosságáról is szó esett.