Kevés zenekar „büszkélkedhet” azzal, hogy legelső nagylemezükön a nevüket és még az album címét sem tüntethetik fel. Márpedig 1985 áprilisában ez történt a szlovén Laibach zenekarral, amelyet az akkori hatalom annyira el akart némítani, hogy az ekkor, megalapításuk után 5 évvel végre-valahára megjelent első lemezük borítóján csak a szimbólumuk, a fekete kereszt jelenhetett meg.
Maga a zenekar 1980. november 29-én alapult meg Trbovljéban, szlovén bányászvárosban. Az ipari, militáris és neoklasszikus stílusokhoz kötődnek, és a Neue Slowenische Kunst (NSK) művészeti kollektíva zenei ágát képviselik. Művészetüket a totalitarizmus, nacionalizmus és militarizmus szimbólumainak ironikus használata jellemzi, ami Jugoszláviában cenzúrához és kultikus státuszhoz vezetett. Később nemzetközi hírnévre tettek szert, Szlovénia függetlensége után pedig hazájukban is nemzeti kulturális ikonná váltak. Korai zenéjük ipari hangzású, később gazdagabb, pop- és klasszikus zenei elemekkel bővült. Dalszövegeik, amelyeket több nyelven adnak elő, politikailag töltöttek és gyakran kétértelműek. Híresek könnyed dalok sötétebb, gótikus hangzású feldolgozásairól is.
Az első albumukat Laibach címmel szándékozták megjelentetni, de mint ahogyan a fentiekben megemlítettük, ez az akkori állami cenzúra miatt nem jött össze. Egyébként az egyik albumon szereplő dalban Josip Broz Tito egyik beszédének az egyik részletét is felhasználták, ami az akkori hatalom képviselőinél alaposan kivágta a biztosítékot, és ezért törölték a korongról.
Egy évre rá egy našicei színházi társulattal karöltve Ljubljanában bemutatta a Krst pod Triglavom (Kereszt a Triglav alatt) címet viselő előadását, amit egy, a zenekar nevének a betiltásáról szóló kerekasztal-beszélgetés követett, amelyen akadémikusok, a hatóságok és a szlovén főváros önkormányzatának a képviselői vettek részt. Az összejövetel kapcsán Tina Tomlje, Ljubljana képviselő-testületének az elnöke egy televíziós műsorban kijelentette, hogy a zenekarnak nem engedik meg, hogy Ljubljana városában Laibach néven fellépjenek. A sors fura iróniájaként Nova Akropola elnevezéssel nemsokára megjelent az együttes második albuma, és a Szlovén Ifjúsági Szocialista Szövetség a 12. kongresszusán követelni kezdte a zenekar neve használata tilalmának a feloldását, amit nem sokra rá fel is oldottak, és a Laibach megtarthatta első legális szlovéniai koncertjét. Ezután 1986-ban május 25-e, az ifjúság napja alkalmából SZSZISZ plakettel ismerte el a Neue Slovenische Kunts tevékenységét, a szervezet hivatalos lapja, a Mladina pedig a Zlatna ptica díjat adományozta a zenekarnak.
A zenekar mai napig híres sokkoló fellépéseiről. Régebben a színpadi füstgépek helyet katonai füstbombákat használtak, és ez volt, amikor visszafelé sült el. Egy belgrádi koncerten a füst olyan sűrű volt, hogy a közönség egy része kénytelen volt az ablakokon keresztül elhagyni a helyiséget. Zágrábban a füstbombák használata az akkori Jugoszláv Néphadsereg átvizsgálásához vezetett.
Újabb kori emlékezetes fellépéseik közé tartozik Észak-Korea fővárosában megrendezett koncertjük. Szerbiában Belgrád mellett többek között Újvidéken és a Kosztolányi Dezső Színház szervezésében 2018-ban Szabadkán is felléptek, a Desiré Fesztivál zárórendezvényén, 2023. november 29-én pedig az alig pár ezer lelket számláló Homokréven (Mokrin) léptek fel a Mokrin House közösségi ház udvarán. A zenekar Magyarországon is többször koncertezett. Többek között a kétezres évek elején felléptek a Sziget-Fesztiválon, tavaly pedig a budapesti Dürer Kertben tartottak koncertet.
Nyitókép: A Laibach a Sziget Fesztiválon, valamikor a 2000-es évek elején (Horváth Zsolt)
