„Elképesztő, hogy egy társulat egyik este komikus operát, milliméterre kiszámított politikai színházat játszik, másnap pedig egy ilyen finom, klasszikus drámát, mint a Rosmersholm” – mondta az Újvidéki Színház foyer-jában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Miloš Latinović író, a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiváljának második estéjén.
A Rosmersholm című előadásnak, amelyet Anca Bradu román rendezőnő ,,követett el'' Henrik Ibsen szövegét felhasználva, egyik legfőbb jellemzője a díszlet. Szürke, nyitott teret látunk, egy hegy- vagy dombvidék lankáját, sziklákkal, kövekkel. A látványt háttérvetítés fokozza. Ám épp emiatt a komplex díszlet miatt a fesztivál otthonául szolgáló nagykikindai Népszínház nem tudta befogadni az előadást, így a zsűri és a fesztivál közönsége is Újvidékre utazott, hogy hazai terepen tekintse meg a produkciót.
Latinović végig magasztos hangon szólt az előadásról (csakúgy, mint az egy nappal előbb látott Opera ultimáról), kiemelve Anca Bradu sajátos színpadi esztétikáját, és hogy ritkán látni hazai színpadon ilyen kifinomult klasszikus színházat. Az író Ibsen vár-motívumáról és annak a díszlet nyitott, de nyomasztó teréhez fűződő viszonyáról beszélt a kerekasztal nyitányában. A beszélgetésen Balázs Áron, Elor Emina, Kőrösi István, Magyar Attila, Szilágyi Ágota vettek részt, akik az Anca Braduval folytatott munkát, a szöveg előadásban elfoglalt szerepét elemezték, de egy-egy mondatra a közönség soraiból Krizsán Szilvia is beszállt, a magyar „ártatlanság” és a román „inocență” szó különbségeit fejtegetve.
A Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján, Nagykikindán tegnap, azaz szerdán este a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Passport – A démonok városa című előadásával vendégszerepelt, Urbán András vezénylésében.
