Amikor felkértek, hogy rendezzem és nyissam meg Vukováron a Hidak – Korok – Budapest című kiállítást, nem az volt az első gondolatom, hogy Vukovár Duna-menti város. Azt hiszem, mindenkinek, aki bármilyen formában is részese volt az 1991-ben kirobbant délszláv háborúnak vagy figyelemmel kísérte a háborús eseményeket, Vukovár a háború borzalmainak, a szenvedésnek a szimbólumává vált. Nem elsősorban gyönyörű Duna-parti fekvése tette turisták célállomásává: a háború nyomait, az emléktemetőt, az Ovčara falu határában levő emlékhelyet, a kórházat, a város fölé mementóként magasodó szétlőtt víztornyot nézik meg elsősorban.
A délszláv háborúban a szerb csapatok 1991. augusztus 25-én zárták körül Vukovárt, a horvát védők a lakosokkal november 18-ig védték hősiesen a várost. Horvát részről mintegy 2500 körüli volt az emberveszteség, a harcokban elesettekkel, a kivégzett civilekkel és betegekkel és az eltűnt személyekkel.
E tragikus eseményeket nem lehet és nem is szabad elfelejteni, erre mindig emlékezni kell. Ez a város közelmúltja, de jövője is van, fejlődik, és ebből a szempontból még nagyobb a jelentősége az ott megrendezett Duna-napnak, amely beilleszkedett az Európai Unió makroregionális fejlesztési stratégiájaként kialakított Duna Régió Stratégia programjába, amely a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok összefogásával egyszerre irányul a dunai makrorégió fenntartható fejlesztésére, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmére.
A Duna a kultúra, az irodalom területén évszázadok folyamán mindig is az összetartozás szimbóluma volt. Antológiák, irodalom- és kapcsolattörténetek készültek a Duna-menti együttélés rendszerező elvére épülve. A Duna-menti országok együttműködése egyre szélesebb teret kap, számos rendezvény szerveződik a Duna köré, ez is egyike volt az ilyen rendezvényeknek.
A rendezvény fővédnöke Deutsch Tamás, az Európai Parlament fideszes képviselője volt. Horvát részről eljött Željko Sabo, Vukovár polgármestere, Željko Cirba, Vukovár-Szerém megye alispánja, Mario Banožić, Vukovár-Szerém megye Nemzetközi Együttműködési és Regionális Fejlesztési Főosztály főosztályvezető-helyettese. Jelen volt a horvátországi magyar nagykövetségről Magyar József, tanácsos, elsőbeosztott, Pállfy István, a KDNP országgyűlési képviselője, Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója, Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke, Skenderović Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi kirendeltségének igazgatója.
A rendezvényt Palásti Emőke, a Balassi Intézet zágrábi referense szervezte a Vukovári Magyarok Egyesületének elnökével, Jakumetović Rozáliával a Duna-parton levő Lav Szállodában.
Vukováron a legutóbbi népszámlálás szerint 386 magyar él. 2008-ban alakult az egyesület, Jakumetović Rozália kezdeményezésére. Az egyesület tagjai minden szerdán találkoznak, különböző kulturális programokban vesznek részt, és az egyesület keretében kezdeményezték a magyar nyelv oktatását is azoknak, akik magyarnak vallják magukat, de már nem vagy csak kicsit beszélnek magyarul. A Duna-nap meglepetése és kedves színfoltja volt a Vukovári Magyarok Egyesülete asszonykórusának fellépése.
Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője a Duna Régió Stratégiáról beszélt, és ennek kapcsán arról, hogy Horvátország alkalmas az uniós csatlakozásra, az Európai Parlament egyértelműen a horvát csatlakozás mellett kötelezte el magát. A Duna-stratégiával kapcsolatban – ami a magyar uniós elnökség prioritása – elmondta, hogy a stratégia végrehajtási szakaszához ért el a magyar elnökség. Két héttel ezelőtt Budapesten sor került arra a tanácskozásra, ahol a stratégia által érintett uniós és nem uniós tagállamok képviselői is részt vettek, ott voltak a horvát, a szerb, az ukrán kormány képviselői is. Összegezte, hogy a Duna-stratégia lényege az, hogy Európában – egy tizenkét országot és száztizenöt milliónál is több európai polgárt felölelő térségben – összehangoltak legyenek azok a fejlesztések, amelyeket eddig külön-külön, esetleg két vagy három ország együttműködésében hajtottak végre. Ezek közé sorolta Deutsch Tamás a közlekedési, a környezetvédelmi fejlesztéseket és a kulturális kapcsolatok fejlesztését is. Szerinte ez is komoly lehetőséget jelent a délkelet-európai vagy a dél-balkáni országok esetében az uniós csatlakozás feltételeinek erősítésére. A Duna-stratégia azért is fontos, mert ennek keretében a Magyarország számára mindig is fontos szomszédságpolitika terén is fejlesztéseket lehet majd végrehajtani.
A rendezvény keretében megnyílt a Közép-Európai Kulturális Intézet Hidak – Korok – Budapest című kiállítása, amelynek ez volt a második helyszíne. 2011. május 8-án nyílt meg Strasbourgban, az Európai Parlament Európa Napján, ahol több mint 20.000 ember tekintette meg. Ez a kiállítás mintegy 250 év történelmét mutatja be a budapesti Duna-hidak történetén keresztül, az első, a Pest–Budát összekötő csónak-hídtól a legújabb Megyeri hídig. A korabeli metszetekből, rajzokból, festményekből, fotókból, dokumentumokból, plakátokból, térképekből kiválóan összeállított pannókon végigkísérhetjük Pest-Buda, illetve Budapest, de egyúttal az ország történetét is, a sorsdöntő történelmi eseményeken, egy-egy korszak bemutatásán keresztül (pl. az 1848-as forradalom, az 1867-es kiegyezés, a milleniumi ünnepségek, 1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának, 1918–1919 az első világháború befejeződése, a polgári forradalom és a köztársaság kikiáltása, a proletárdiktatúra uralma, 1920 a trianoni békeszerződés aláírása, 1944 Magyarország német megszállása, 1945 a második világháború vége a lebombázott hidakkal, az 1956-os forradalom Budapesten, a Kádár-korszak, 1989 Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, 1989. október 23. a Magyar Köztársaság kikiáltása, 1990 az első szabad választások). A pannókon természetesen szövegben is olvashatunk mindarról, amit látunk… Az alábbiakban két rövid idézet Száraz Miklós György szövegéből:
„Azt mondják, Budapest a Duna gyöngye. Mások hozzáteszik, hogy Bécs, Pozsony vagy Belgrád is az. Harcias lokálpatrióták erre azt felelik, hogy Budapest a Duna egyetlen igazgyöngye, mert Budapest valóban a Duna városa. Mindegy, ne feszegessük a gyöngyöket. Mondjuk úgy: a Duna valóságos gyöngyfüzér.
Az viszont, hogy Budapest a Duna városa, az biztosan igaz.”
„Egyik oldalon a hegyek és erdők koszorúzta, zegzugos Buda, másik oldalon a laposan elterpeszkedő Pest. Két part, két világ. Jobb parti hegy-völgyes Buda, bal parti Pest, azon túl pedig a végtelenül tágas tér, a száz és száz kilométeren át terpeszkedő magyar Alföld, a kelet-európai sztyepp legnyugatibb darabkája. Jobb és bal part. Nyugat, szemben a Kelettel. Sok hozzánk érkező idegen érezte már azt, amit egy XX. század eleji utazó így foglalt össze: „Kelet felől utazva Nyugat-Európa felé, Budapesten éri először az utast a Nyugat lehelete. Viszont Nyugat felől utazva Kelet-Európa felé, itt éri először az utast a Kelet lehelete.”
A vukovári Duna-nap zenei programjában a Magyar Nemzeti Cigányzenekar kisegyüttese ifj. Sántha Ferenc Kossuth-díjas prímás vezetésével Strauss: Kék duna keringőjét, Brahms V. magyar táncát, Liszt II. magyar rapszódiáját, kuruc nótákat, Monti Csárdását, a Pacsirtát adta elő, Buday Beatrix énekelt, táncolt a Budapest Quartett tánckar.
A szálloda kávézójában a résztvevők megtekinthették Pálffy István horvátországi fotókiállítását, amelyet Pálffy István Horvátország konyha kultúra kalauz című könyvének bemutatója követett.
A szálloda kávézójában Pálffy István mintegy hetven, Horvátországban készült fotójából nyílt kiállítás. A kiállítás megnyitót Pálffy István Horvátországot rendhagyó módon bemutató, Horvátország konyha kultúra kalauz című könyvének ismertetése követte. A könyv ugyan nem most jelent meg, hanem 2005-ben, de mindenképpen különlegesnek tekinthető az egyre nagyobb számban megjelenő horvátországi útikönyvek között. Sajátosan fonódik össze a városok, idegenforgalmi célpontok bemutatása a közös magyar–horvát múlttal, a magyar emlékekkel, magával a szomszédság tényével, a néha találkozó, néha teljesen más kultúrával, az ott élő emberekkel, életmódjukkal, szokásaikkal, egy kis ízelítővel a legfontosabb horvát szavakból és természetesen az ugyancsak rendkívül fontos gasztronómiával. A könyvben is különleges képeket láthatunk, mint a kiállításon is (de nem a könyv fotóiból készült a kiállítás).
A program további részében egy kerekasztal-beszélgetés következett, amelyen az együttműködés különféle formáiról esett szó, főként az idegenforgalom területén. A határmenti együttműködésben Vukovár-Szerém megye csak közvetve vehet részt, mégpedig Eszék-Baranya megyéhez kapcsolódva. Többek között szó volt Szerbia–Horvátország–Magyarország közös turisztikai programjáról, ennek keretén belül az infrastruktúra, az autópályák, a Duna–Száva csatorna kiépítéséről is.
A háborúra való emlékezéssel kezdtem … Természetesen az is része volt a programnak, hogy a Vukovártól keletre, mintegy két kilométerre fekvő emléktemetőben koszorúztunk. A koszorút az áldozatok emlékére Pálffy István KDNP-s országgyűlési képviselő helyezte el az örökmécses előtt.
