2026. május 1., péntek

először egy elmegyógyintézetben szeretkeztem

(Hotel Belvedere)
Rainer Hungershausen: Autobahn Bridge

először egy elmegyógyintézetben szeretkeztem amolyan Hotel Belvedere volt ad-hoc beleszerettem egy nagyon fiatal neurózisos egyetemista srácba még szűz volt mindketten félénkek voltunk mint a filmekben azt mondta hogy feleségül vesz és elmegyünk együtt vidékre miután befejezi a tanulmányait

nem tudom befejezte valaha csak azt hogy ez a mandulaszemű és göndör hajú jövendőbeli mérnök nagy göcsörtös kezeivel nem tudta hogyan kell megragadni egy női mellet másként mint kétségei súlya alatt összezúzni megsemmisített az a nap mintha nem is lett volna szűz akit szeretett azon a májusi éjszakán a kollégium szűk ágyán úgy mozogtunk mint az óra mutatói megegyező irányban összegabalyítva nyelvünket a kincskeresők szenvedélyével el dorado volt minden csókunk a csillagok közé emelt míg az álmosságtól és boldogságtól elernyedtünk a matracon nem tudom volt-e orgazmusom vagy nem csak a yin-yang összefonódás számított elárasztotta a medencémet valami melegség amit ma sem tudok megmagyarázni de jól emlékszem hogy nem volt vércsepp a lepedőn csak cigarettahamu ordítani tudtam volna a fájdalomtól mert nem hitte el hogy ő volt az első másnap öngyilkos akartam lenni

Autópálya
(trick me once)

jászvásárhely felé indultunk de konstancán kötöttünk ki egy szállodai szobában csak kaját vásárolni mentünk le és kávézni ott nem lehetett cigizni legalábbis te azt állítottad hogy csak a fürdőszobában szabad később megtaláltam a hamuzót és rájöttem hogy átvertél csak dugni akartál nem volt kedved irodalmi körhöz elhitetted velem hogy másnap elviszel jászvásárhelyre de bukarest felé vetted az irányt estére érkeztünk meg sietve hazavittél miután a sztráda pihenőjében még egyszer meglovagoltál elhasználtunk minden papír zsebkendőt késésben voltál de nem hagytad ki semmi pénzért maradt még időd arra hogy átöltözz és megkösd a nyakkendődet ünnepélyesen átadtál 15 milliót tehetséges szegény sorú gyermekeknek mintha ez gazdagabbá boldogabbá tenné őket az ügyeskedő mafióták világában kedvesem te minden mocskos dologba belerakod a farkad ugye?

Balázs F. Attila fordításai

Magyar ember Magyar Szót érdemel