Farkas L. Zsuzsa: Fájdalom,2005
Rendkívül színvonalas és érdekes grafikai kiállítás nyílt 2011. március 18-án Budapest egyik művészeti negyedében, a Ráday utca 47. alatt lévő Galéria IX-ben. Az újvidéki VISART Vizuális Művészeti és Kulturális Szövetség tizenhárom grafikusának alkotásaiból készített válogatást Svetlana Mladenov művészettörténész, a kiállítás kurátora. A kiállító művészek: Farkas L. Zsuzsa, Zoran Grmaš, Živko Grozdanić, Milan Jakšić, Radovan Jandrić, Slobodan Knežević Abi, Stevan Kojić, Renata Koler, Nebojša Lazić, Lazar Marković, Anica Radošević, Jelena Sredanović, Zoran Todović.
A vajdasági grafikusok kiállításának befogadója, házigazdája, a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesülete, helyszíne pedig az egyesület nem túl nagy, de mindig rendkívül rangos és igényes kiállításoknak helyet adó kiállítóhelye, a Galéria IX.
A két-két grafikával szereplő művészek alkotásai keresztmetszetet mutatnak be a vajdasági grafikáról. A kiállítók között több generáció is képviselteti magát: a középnemzedék és a náluk fiatalabbak, esetenként tanítványaik, de már egy-két évtizedes alkotói pályával. Közös bennük a törekvés: a grafika területén a műfaji határok feszegetése, a klasszikus értékeket megtartva hogyan lehet bármilyen irányba újítani, változtatni: technikával, anyaggal, formával, mérettel, elhelyezéssel… Igazából ez sem új dolog, hiszen mindig is ezek a késztetések vitték előbbre – új utakra – a művészetet.
Svetlana Mladenov ebben – a klasszikus és az innovatív ötvözésében – határozta meg a kiállítás koncepcióját. „A grafikát mint a művészeti ágazatok egyikét nem vizsgálhatjuk elszigetelten, hanem a lokális, a régióban és nemzetközi viszonylatokban végbemenő művészeti gyakorlatok összefüggéseiben. Bármennyire önálló, külön sajátosságokkal rendelkező ágazat is, teljesen nem állhat ellen a keletkezésekor uralkodó általános hangulatnak, a kor szellemének – írja a kiállítás katalógusában. – A grafika sem tudott ellenállni az új kihívásoknak, akadtak művészek, akik bátrabban hozzáláttak a kísérletezéshez, kutatásokat végeztek, tiszteletben tartva e médium alaptörvényeit, melyek nélkül a grafika elveszítené alapvető jellemzőit. A grafikának mint »lenyomat útján sokszorosított, több azonos példányban létező műalkotásnak« nehéz túllépnie a fogalmában rejlő korlátokat úgy, hogy lényegi változásokra ne kerüljön sor. A művészetre jellemző tiszta kíváncsiság, az ismeretek bővülése, a korszellem hatása, az új technológiák és az általuk adott lehetőségek a grafikusművészet részévé váltak, és a korlátait rugalmasabbá tették. Az ilyen interakció, az ilyen jellegű párbeszéd és a kölcsönhatások eredménye a grafikában a monumentalitásra való törekvés, a galériák nagy fal- és padlófelületeinek meghódítására irányuló igény, azaz mindazok a megnyilvánulások, amelyek a szokványos grafikai formátumok túlhaladásával valósultak meg. E »nagyméretű« grafikák gyakran kis fragmentumok sorozatából állnak össze, amelyek sorba állított, vízszintesen vagy függőlegesen kialakított négyzet alakú csoportot alkotnak. Alkalmazkodva a térhez, amelyben elhelyezésre kerülnek, átalakítják a teret, és hangsúlyt adva neki, általuk új környezetté alakítják.”
A VISART-kiállításnak a Ráday utca csak az első állomása, ugyanis májusban ezt a kiállítást – bővített anyaggal – az újvidékiek is láthatják. És nemcsak a most kiállító művészek szerepelnek majd több grafikával, hanem a mostani vendéglátók, a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületének tizenhárom tagja is csatlakozik majd az Újvidéken, a Modern Művészetek Múzeumában megrendezendő kiállításhoz. Ez az egyesület az e néven 1921-ben alapított egyesület, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének jogutódja, amelyet 1999-ben jegyeztek be újra. Alapító művészei: Gyulai Líviusz, Kőnig Frigyes, Pásztor Gábor, Somorjai Kiss Tibor,Vén Zoltán, Takáts Márton, Szurcsik József, Véssey Gábor, Orosz István,Vásárhelyi Antal. Az egyesületnek jelenleg kétszáz magyar és külföldi, neves és pályakezdő művész a tagja. Elnöke Vásárhelyi Antal. Az egyesület nemcsak a kiállításnak helyet adó, több mint tíz éve működő galériával rendelkezik, hanem ma már ipartörténeti emlékeknek is minősülő nyomdagépekkel jól felszerelt grafikai műhellyel is, amelyet szívesen bocsátanak vendégművészek rendelkezésére. Az egyesület jelentős nemzetközi grafikai műhelyekkel áll kapcsolatban.
Nebojša Lazić: FejII., 2010, digitális grafika
A vajdasági és magyarországi grafikusok kiállítása május 14-én 18 órakor a Múzeumok Éjszakájának előestéjén nyílik meg.
A magyarországi és a szerbiai képzőművészek közötti folyamatos együttműködés talán legeredményesebben a grafika területén valósul meg. Lazar Marković és Milica Vojvodić grafikáiból tavaly Budapesten, az Árkád Galériában a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége rendezett önálló kiállítást. Még ugyanabban az évben magyar grafikusok alkotásaiból is készült egy nagyszabású kiállítás az újvidéki Rajko Mamuzić Galériában Kortárs magyar grafika címmel. A kiállító grafikusok között voltak néhányan a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületének alapító művészei közül is, mint Gyulai Líviusz, Kőnig Frigyes, Somorjai Kiss Tibor, Vén Zoltán, Takáts Márton, Orosz István.
Május 14-én Újvidéken a Múzeumok Éjszakáján az újvidéki grafikusművészekkel együtt kiállító magyarországi alkotók: Antero Olin,Csikós Tibor,Födő Gábor, Kerekes Dóra, Kiss Zoltán,König Róbert, Részeg Botond,Somorjai Kiss Tibor, Szabó Ábel, Szabó Tamás, Szőcs Géza, Varga Zsófi, Vásárhelyi Tamás.
