A hetedikes és nyolcadikos dákok már fel vannak vértezve az „önálló” munkára, tehát hajrá, jöhet egy szép kis beszámoló! Sokan, mi felnőtt, okos tanárok úgy gondoljuk, hogy a gyerekek az anyatejjel szívják magukba a beszámolóírás csínját-bínját. Azután, amikor nem jön össze a történet, természetes dolog a tanulót hibáztatni és az ő fejét mosni, hogy legalább az internetes oldalt meg az egyéb fejléceket letörölhette volna a lekoppintott „munkáról”, sőt az átmásolással bizonyos szerzői jogokat is megsértett.
A történelmi beszámoló készítésénél két nagyon fontos követelményt kell betartani. Erről mindig a szaktanárnak kell elbeszélgetni a diákkal. Tehát: mielőtt a tanulók bárminemű tevékenységhez hozzáfognának, egy fél tanítási órát szenteljünk ezen elvárások ismertetésére, annál is inkább, mert sokszor iskolai és egyéb versenyekre is írott munkával kell bejelentkezni, és ha jól alapozunk, az bizony többszörösen megtérül.
Az első követelmény a külalak. Mivel a munkát számítógépen készítik, fontos, hogy betartsanak bizonyos formai követelményeket, mint: Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűnagyság, a szöveg legtöbbször sorkizárt, sortávolság 1,5-es, fontos az írásjelek pontos kirakása és a megfelelő szóköz használata. A szöveget megfelelően illusztrálja. A munkát alcímekkel tagolja, és a lábjegyzet szolgálhat egy-egy ismeretlen fogalom, személy bemutatására. Megeshet, a beszámoló befejezése után jön rá a diák, hogy nem készített lábjegyzetet, akkor a munka végére beiktathat egy „Jegyzetek” alcímet, amit követhet az „Időrendi táblázat”, „Képek,grafikonok jegyzéke” és a „Felhasznált irodalom” címszó. A felhasznált irodalom felsorolásánál figyeljen oda a következő sorrendre: szerző, cím, kiadó, a kiadás éve. Ugyanide beviheti a forrásként felhasznált internetes oldalak elérhetőségét is. A munka „borítóján” fel kell tüntetni az iskola nevét, a beszámoló címét, a felkészítő tanár nevét, a tanuló nevét és a helységet az évvel együtt.
Jurcsák Hajnalka: Madár (EmArt műhely, Szabadka)
Második követelmény a tartalmi megfelelés, vagyis a leírt történet egyezzen a megadott címmel, amelyhez fel kell kutatni a megfelelő forrásokat. A források olvasása közben szükségszerű rövid jegyzeteket írni, amiből majd kialakul a történet váza. Minél több forrást dolgoz fel, annál átfogóbb kép alakul ki a tanulóban egy-egy történelmi eseményről, és jobban meg is érti azt. Amikor elkészítette az első munkaváltozatot, mindazt, amit leírt, újra át kell nézi, abból a célból, hogy a nyelvtani, helyesírási, stílusbeli és egyéb hibákat kijavíthassa. Ebben a munkában segítséget lehet kérni magyar szakos tanártól, szülőtől, osztálytárstól, aki néha szigorúbb kritikusnak mutatkozhat az adott történelemtanárnál is, hisz rámutathat például a következőre: az idézett szöveg nincs idézőjelbe téve, vagy a beépített szöveg olyan szakszavakat tartalmaz, amelyek nem jellemzőek a tanuló szóhasználatára, és meg sem tudja magyarázni a jelentésüket. Vagy a szükségesnél több évszámot használt, és nem vette észre, hogy felesleges. Vagy esetleg elkalandozott, összekeverte a dolgokat stb.
Mindenkinek ajánlom, hogy járja végig ezt az utat, mert bizonyítottan kisebb lesz a gyermeki arcon a csalódottság és nagyobb a sikerélmény, amikor az elkészült munkát pozitívan értékeljük.
