Dr. Alain Bombard elhatározta, hogy egyedül vág neki a tengernek víz és ennivaló nélkül. Meg volt győződve arról, ha túléli, az összes hajótörött követi majd a példáját. Egy nap útjába került Gough és Finch luxushajója, akik szabadságukat a tengeren töltötték. Gough el volt ragadtatva Bombard rendkívüli bátorságától, és elhatározta, hogy szórólapokat készít, hadd ismerhesse meg minden hajótörött a követendő példát. Finch csak nevetett mindkettőjükön. Sőt, néhány helyesírási hibát csempészett Gough szórólapjának szövegébe. Ennek ellenére az esetek többségében a szórólapok idejében érkeztek a hajótörések helyszínére, ahol a szerencsétlenül jártak úgy kapaszkodtak beléjük, mint valami mentőövekbe. Csak az analfabéták fulladtak vízbe.
London egyik parkjában mellszobrot avattak dr. Alain Bombard tiszteletére, és a szobrot Kierkegaard és Zeppelin gróf szobra közé állították fel. Gough pedig tízemeletes épületet vásárolhatott a szórólapoknak köszönhetően.
De mindennek vége szakadt, amikor véget ért a Beatles-korszak, és felváltotta a hajótörés-mánia, a Bombard-korszak. Ezrek szenvedtek önszántukból hajótörést, és az óceánjárók közlekedését jelentősen megnehezítették a betolakodók. Ez az őrület akkora méreteket öltött, hogy a termelés jócskán visszaesett, a szárazföld pedig majdnem teljesen elnéptelenedett. Egy adott pillanatban, az emberek elfelejtettek olvasni, és a balesetek egyre gyakoribbá váltak, ezek tették szükségessé bizonyos hivatalos intézkedések meghozatalát. Gough csődbe ment.
Egy nap Finch épp a londoni parkban sétálgatott, és megállt Kierkegaard és Zeppelin gróf szobra között. Bombard szobrát néhány hónapja eltávolították, és a talapzaton most Cassius Clay szobra állt. Gough, aki a jelentős ingatlannal együtt a luxushajót és a szórólapokat gyártó nyomda tulajdonjogát is elvesztette, iskolát nyitott a hely szomszédságában, ahol nemrég még Bombard mellszobra állt, és a tengerek földrajzát tanította. De diákjai nem nagyon figyeltek rá. (Különösképpen Rognavaldur és Anikó.) Miközben Finch a szobrokat figyelte, Cassius Clay lejött a talapzatról, és így szólt: „Ez nem a megfelelő hely.” Rágógumiját az árnyékban csókolózó Rognavaldur és Anikó felé köpte, és lassú léptekkel önkéntes hajótörésre indult.
