2026. május 2., szombat

Sztárok sztárfotográfusa

Martin Munkácsi retrospektív tárlatáról

Martin Munkácsi: Leni Riefenstahl síel. Németország, 1930/1931. A Martin Munkácsi Hagyaték tulajdona. / Martin Munkácsi: Leni Riefenstahl skiing. Germany, 1930/1931. Courtesy: The Estate of Martin Munkacsi.



A kolozsvári születésű Munkácsi Márton, azaz Martin Munkácsi (1896–1963) a modern fotozsurnalizmus legfontosabb úttörőjének számít, aki kivezette a divatfényképészetet a stúdiókból, és mozgásba hozta a fényképészet statikus médiumát. Olyan világhírű fotográfusok tartották példaképüknek, mint Henry Cartier-Bresson vagy Richard Avedon.

Korának legjobban fizetett sztárfotográfusa volt. A világhírnévhez vezető út legfontosabb állomásai Budapest–Berlin–New York voltak, ahol a kor legtekintélyesebb képes magazinjainak dolgozott: a Pesti Napló, a Berliner Illustrirte Zeitung, az Uhu és a Die Woche után a világsajtó legbefolyásosabb lapjaiban jelentek meg felvételei, mint a Harper’s Bazaar és a Life magazin, amelynek első próbaszámát Kurt Safranskival együtt hozta létre. Briliáns képesszéi és a legkülönbözőbb szociális rétegek hétköznapi életéről készült mélyreható képriportjai nemcsak a fotóművészet nagyjaira tettek mély benyomást, de látványos divatsorozataival a modern, sikeres, önálló és dinamikus nyugati nagyvárosi asszony képét is erőteljesen befolyásolta. Alkotói tevékenységének további csúcspontjai voltak az olyan hollywoodi sztárokról készült rendkívüli portrék, mint Katherine Hepburn, Leslie Howard, Fred Astaire, Marlene Dietrich. Felvételei nemcsak a magyar sajtófotó kiemelkedő alkotásai, hanem az egyetemes fotótörténet megkerülhetetlen művei is egyben.

A Martin Munkácsi: Think While You Shoot című nagyszabású, retrospektív tárlat a Martin Munkácsi Hagyaték, az Ullstein bild és az F. C. Gundlach Alapítvány nagyvonalú közreműködésével valósult meg.

2010. október 1. és 2011. január 9. között mutatta be a Ludwig Múzeum Budapesten, és – amint azt Oltai Katától, a kiállítás kurátorától megtudtuk ­– mintegy 40 000 látogató tekintette meg e megatárlatot. A kiállítás Hamburgból érkezett, következő állomáshelye pedig München lesz ­– aki a budapesti kiállításról lemaradt, ott még megtekintheti!

Martin Munkácsi így vallott művészi munkásságáról: „A trükköm az, hogy nincs trükköm. Vagy, ha úgy tetszik, a fényképezés iránti őszinte vágytól vezérelve megfeledkezem a trükkökről. Nem érdekel, hogy kivételes tájképfotósnak tartanak-e, vagy fantasztikus sajtófotósnak, illetve kiemelkedő portrékészítőnek. Kielégít a ’jó fényképész’ jelző is. Szerintem egy jó fotográfusnak háziorvosnak kell lennie, egy Mädchen für allesnak, aki mindent tud. A legjobb tanács, amit egy amatőr fotográfus kaphat, az, hogy szerezzen be egy általános fényképezőgépet, egy olyat, amely mindenfajta munkára alkalmas.

A legkisebb fényképezőgépembe egy három és félszer négy és fél hüvelyknyi lemez fér, ennél kisebb gépet nem használok, mert a modern képek majdnem minden esetben kivágással jönnek létre. A fénykép, amelyen a nevemet láthatják, néha csak az eredeti fotó egy részlete. Oroszlánra nem lehet pisztollyal vadászni. Ha a negatív túl kicsi, a részlet is túl kicsi lesz ahhoz, hogy sikeresen felnagyíthassam.

Az idők során az ember új felszerelést szerez be, újabb és újabb készülékeket és objektíveket a különböző munkákhoz. Ha szükséges, három–négy gépet hordok magamnál és nyolc–tíz lencsét. Nem készítek kézi géppel portrét, sportképet tükörreflexes kamerával, hírfotót Heliarral, tájképet Zeiss Tessar objektívvel. Éppen ellenkezőleg. Amikor felszállok a Graf Zeppelin léghajóra Dél-Amerika felé, vagy készülök Mustafa Kemal pasát fényképezni, úgy felpakolok, mint egy málhás szamár. Vagyis tulajdonképpen kész vagyok viselni hivatásom összes terhét…”

Magyar ember Magyar Szót érdemel