A héten zárul a Vojvodina Sport- és Üzletközpont első emeletén az a kiállítás, amely Ivan Sarić – Szárits János életművét tematizálja. A kiállítást a Szabadkai Városi Múzeumból szállították Újvidékre, és egyik jellegzetessége, hogy egy Sarić–Szárits monográfia kiadásának apropójaként jött létre. A monográfia írója és a kiállítás összeállítója egy személyben a Szabadkai Városi Múzeum kusztosza, Mirko Grlica.
A munkát, egy jól feldolgozott, regényes életmű valóban színvonalas interpretációjának tekinthetjük. A szövegkorpusz egyrészt kellően részletező, adatokkal, tényekkel alátámasztó, módszeres íróra vall, másrészt egy olyan szakemberre, aki ki tudja domborítani a fényképek, a fakszimilék, az illusztrációk jelentőségét. A kötet egy laza értelemben vett időbeli sorrendben öleli fel az életrajzot. Külön fejezetekben tárgyalja a családot, a tanulóéveket, az öregkort, de az életet meghatározó mozzanatok is külön tematikai egységekben kerülnek feldolgozásra: A hivatalnok, Kerékpározó, A motorkerékpáros, Az autós, A pilóta, A labdarúgó. Fontos megemlíteni, hogy a kiállítás pannói is ezen fejezetcímek alapján csoportosítják a képi- és szöveganyagot. A kiadvány gazdag illusztratív anyaga mellett az utolsó, Katalógus című fejezet további fényképeket közöl.
Műfaját tekintve életrajz, amely egy szabadkai születésű kisember álmait, vágyait és a lehetőségeken túli teljesítményeit ágyazza be egy korba, amellyel – bár ő igen – közvetlen környezete nem tudott még lépést tartani. A szerző rendkívül aprólékos kutatómunkájának lehetünk tanúi, amikor a századforduló Bácsmegyei Naplójának, Nevenjének, Szabadka és Vidékének számaiból idéz, valamint olyan kortársak naplóiból, mint ifj. Brenner József, vagyis Csáth Géza. A szabadkai törvényszék, ispánság, magisztrátus hivatalos irataiból közölt adatokban a levéltári munka nyomait láthatjuk. A fejezetek nemcsak egyetlen ember életét ölelik fel, hanem egy korrajzot is adnak arról a városkáról, amelybe beleszületett. Megtudhatunk egyet s mást a szabadkai labdarúgás kezdeteiről, a palicsi Vermes-féle játékokról, a századelő és századforduló repülési kísérleteiről, a két világégés közötti Szabadkáról, a Monarchia-beli és szerbiai autó- és repülőiparról. A kötet központi része természetesen az 1910. október 16-án végrehajtott sikeres repülési kísérlet. A szerző a különféle életrajzi adatokból, rekonstruált érdeklődési körökből, hobbikból, feltételezett útirányokból kísérel meg magyarázatot adni eme rendhagyó és fölöttébb szokatlan szabadkai eseményre, annak mélyebb összefüggéseire. A monográfia minden elvarratlan szála itt kötődik csomóba, és a mikrotörténelmi kutatásokhoz hasonlóan közelíti meg egyetlen életművön keresztül vidékünk korai mechanikai, pontosabban aviatikai történetét.
Az ötszáz példányban napvilágott látott kötet a Szabadkai Városi Múzeum gondozásában jelent meg. A kiadvány (a kiállítás is) kétnyelvű, és a szerb eredeti hasáb mellett, ugyanazon az oldalon, párhuzamosan olvasható a magyar fordítás is. A hazai könyvtárak minőséges kötettel gazdagodtak, és ahogy az adatok után kutató szakmai olvasók, úgy a gördülékeny, anekdotikus nyelvezetet élvezők is találhatnak maguknak, a fejezetcímek között, kívánnivalót.
