Az állatok nyelvén beszélő juhász – Kothai Nikolett temerini általános iskolás (Hornyik Mária tanítványa) – Kálmány Lajos népmesemondó verseny, különdíj
Sok reformpedagógus ismerte fel az alkotómunka nevelőértékét a munkaiskola megalakulása után. Azonban az alkotómunka pedagógiáját és a munkaiskoláét el kell különíteni, mert különböznek egymástól lélektani, módszertani fölfogásukban, noha a munkaiskola is kiemeli az alkotómunka jelentőségét.
Az összes lelki tevékenység, a gondolkodás teremtő és alkotó jelleggel bír. Először Pestalozzi mondta: „Az ifjúság minden tanulása öntevékenység legyen; önmagából merítendő szabad alkotás, élettel teljes teremtés.” A gyermektanulmány mutatott rá a gyerek alkotás iránti igényére, mozgás utáni vágyára, teremtőképességére. Az alkotómunka elve a pedagógia és a kultúra legsajátosabb oldala, hiszen a nevelés, oktatás, művészetek is mind alkotómunkák. Végzéséhez azonban szükség van az alkotólelkületre is; az alkotóképességre, amely maga a kreativitás, vagyis az a képesség, hogy az ember új produktumot hozzon létre.
A múlt századforduló idején az alkotómunka több pedagógiai koncepciónak az alapelvévé is vált. A magyar reformpedagógusok közül Nemesné Müller Márta, a Családi Iskola megalapítója írta le gondolatait elsősorban a Gyermek című folyóiratban. Szoros összefüggés van a gyerek motoros készségei és a lelki épsége között, mondta. A gyerek előbb saját testének mozgásain tanul meg uralkodni, ezután a mozgást játékos célok irányítják. Véleménye szerint a sok mozgás és a mozgás koordinálása erős légzéssel, vérkeringéssel és növekedéssel jár, tehát egészséges és fejleszti a gyerekek gondolkodását. A mozgás összerendezettsége és az intelligencia fejlődése közt tehát szoros összefüggés van. Mindez az aktivitásra, az alkotómunkára épülő iskola mellett szól.
A folyóiratban megjelenő cikkek egyike a kézimunka mint alkotómunka szerepét tárgyalja. A mozgásnak összerendezettnek, szabadnak kell lennie, ez pedig összefügg a gyerekek önbizalmával. Ezért fontos, hogy a gyermek által végzett tevékenység alkotómunka legyen, mert az alkotás sikere önbizalmat ad. A szabad lélek a fantáziával is összefügg. A kézimunkának fontos az a szerepe is, amely az egész intellektuális élet alapja, ez pedig a figyelem.
A Georg Kerschensteiner alapította munkaiskola is nagy súlyt helyez az önállóan végzett munkára, a produktív alkotótevékenységre, a megfigyelésre, a cselekvésre. Mindezt Dr.Ozorai Frigyes a Pedagógiai Szemináriumban megjelent írásából tudjuk. Mint Nemesné Müller Márta, ő is kiemeli az agy és a kéz szoros kapcsolatát. Stanley Hallra hivatkozik, aki mint a gyermektanulmányozás egyik legjelentősebb képviselője azt állapította meg, hogy a kéz és az agy közötti kapcsolat a legerősebben nyolc és tizenhárom éves kor között fejlődik. Mindenfajta finomabb kézi foglalkozás tehát az agy fejlesztését is szolgálja. Ebből következik, hogy célszerű a kézi és a szellemi munkát nem elkülöníteni egymástól. A kézimunkának fontos a szerepe a jellem fejlődésében. Sokkal erősebben leköti a tanulók figyelmét, érdeklődését, hiszen minden gyerek szeret szerszámokkal, alkotásra alkalmas eszközökkel dolgozni. Kedvező alkalom a gyerek igazi érdeklődésének, képességeinek, hajlamának a megismerésében is.
A reformiskolák tág teret kívánnak biztosítani a tanulók öntevékenységének. Mivel az aktivizáló módszerek időigényesek, ezért ezekben az intézményekben a feldolgozásra kerülő tananyag kevesebb, mint ami a hagyományos iskolákra jellemző. A fejlődés-lélektani kutatásokban egyre inkább a tevékenységre, a tevékenység vizsgálatára helyeznek hangsúlyt a kutatók. Alaptörekvésük: a tudást kell alárendelni a gondolkodásnak. Nincsen hagyományos értelemben vett tanterv, a gyerekek munkájuk tárgyát szabadon választják, a tanítónak annyi a feladata, hogy elősegítse azt.
A rovat megjelenését a Bolyai Alapítvány támogatja.
