2024. április 13., szombat

Alternatív (űr)történelem mindenkinek

Amikor a sorozatkészítők eljátszanak a „mi lett volna ha...” gondolattal

Szerintem mindannyian nemegyszer törtük már a fejünket azon, hogy miképpen is alakult volna életünk, amennyiben évekkel ezelőtt egy adott helyzetre másképpen reagáltunk volna.
Vagy pedig miképpen is élnénk ma, amennyiben 1914. június 28-ának a reggelén Ferenc Ferdinánd, osztrák–magyar trónörökös sofőrje nem feledkezik meg arról, hogy a főherceg biztonsága érdekében megváltoztatták szarajevói látogatásának a tervezett útvonalát és nem fordul be a későbbiekben Ferenc Józsefről elnevezett utcába, ahol gyilkosa várt rá, hanem halad tovább egy szélesebb sugárúton? Vagy pedig hol tartana most Szerbia, amennyiben 2003. március 12-én Zoran Đinđić, Szerbia egykori miniszterelnöke túléli az ellene elkövetett merényletet? Amennyiben egy kicsit is komolyan vesszük ezeket a kérdéseket, azon nyomban az uchrónia, vagyis az alternatív történelem párhuzamos világában találjuk magunkat, amelynek taglalása nemcsak az irodalomban, hanem a filmművészetben, illetve a televíziós sorozatok világában is igencsak népszerű.
Miután a Philip K. Dick remekműve alapján készült Az ember a Fellegvárban (The Man in the High Castle) című sorozatot nézve megtudtuk, hogy mi történhetett volna, amennyiben nem a szövetségesek, hanem a tengelyhatalmak nyerik meg a II. világháborút. Az Apple+ tartalomsugárzó felületre került fel és a 4. évadánál tart a For All Mandkind című tudományos-fantasztikus sorozat, amely azzal a gondolattal játszik el, hogy a globális űrverseny soha nem fejeződött be és jelenleg is javában tart. A sorozat szinopszisa szerint egy alternatív valóságban 1969-ben elsőként száll ember a Holdra, de nem Neil Armstrong az, hanem Alekszej Leonov szovjet űrhajós. A kudarc lesújtja ugyan az amerikaiakat, de az Egyesült Államok kormánya úgy dönt, hogy felveszi a kesztyűt és bőkezű támogatást nyújt a NASA-nak.
Miután a szovjetek újra lépéselőnybe kerülnek, amikor nőt küldenek a Holdra, az USA úgy dönt, hogy egy egész csapat női űrhajóst képez ki, elősegíti a korábban a programból kizárt afroamerikaiak bevonását, és egy holdbázis létesítését tűzi ki célként. Minden évad tíz év ugrással jár előrébb az időben: az első évad az 1970-es, a második évad az 1980-as, a harmadik az 1990-es, a negyedik a 2000-es években játszódik. A sorozat szerzői a cselekmény fő szálának szövögetése mellett ügyeltek arra is, hogy többnyire híradós bejátszások formájában a Földön zajló, alternatív globális történésekről is értesüljünk. Így példának okáért megtudjuk, hogy a Szovjetunió nem hullott szét, sőt köszöni szépen él és virul, ugyanis a glasznosztyot és a peresztrojkát lenyelni képtelen őskommunisták Gorbacsov elleni puccsa is tető alá kerül és visszaállítják a vasakarat korszakát az összes kellékével együtt (nagy fekete autó, KGB, gulág stb.).
E bejátszásokból kiderül az is, hogy a demokrata Bill Clinton helyett egy republikánus nő lett az Egyesült Államok elnöke, akit pedig az úgyszintén demokrata Al Gore váltott a Fehér Házban.
Lényegében a sorozat szerint az egész világ technológiai fejlődésének óriási lendületet adott az, hogy a szovjetek a holdra szállásukkal megelőzték az amerikaiakat.
Már az 1990-es években is videóhívásra alkalmas mobilok vannak, sikerült megállítani a globális felmelegedést, Amerika és a Szovjetunió pedig az egymás elleni fegyverkezés helyett inkább a Hold megszerzésére fókuszálnak. Az űrturizmus pedig nemcsak a dúsgazdagok számára elérhető, hanem a középosztályba tartozó polgárok számára is. Az amerikaiak és a szovjetek mellett az űrversenybe olyan alulbecsült országok is beszállnak egyenrangú partnerként, mint az észak-koreaiak, japánok és indiaiak és a magáncégek is egy szeletet követelnek a tortából.
Emellett John Lennont sem lőtték le és Beatles sem oszlott fel. A focirajongók viszont nagy valószínűséggel zokon veszik, hogy az 1986-os focivébén Diego Maradona „Isten keze gólját” nem ismerték el, és még Jugoszlávia sem hullott szét a sorozat szerint. Vagyis nagyjából képet kaphatunk arról, hogy hol is tartana most az emberiség, amennyiben a fegyverkezési hajsza, a mind nagyobb idegengyűlölet és „globális farokméregetés” helyett az űrkutatásra és általában a tudományos kutatásokra összpontosítana.

For All Mandkind / forrás: IMDb

For All Mandkind / forrás: IMDb

Nyitókép: For All Mandkind / forrás: IMDb