A darab szövegét Lénárd Róbert alkalmazta színpadra, az előadást pedig Puskás Zoltán rendezi. A zenés darabban megjelenik a klímaszorongás, az olvadó jéghegyeket pedig Jules Verne hőse sem hagyhatja szó nélkül. Lénárd Róbert, az Újvidéki Színház művészeti vezetője rámutatott, hogy az egész tudományos-fantasztikus irodalom sokat köszönhet Verne-nek.
Lénárd Róbert (Dávid Csila felvételei)
– Verne-t úgy emlegetjük, mint a nagy tudományos jós az irodalomban. Például azt, hogy a jéghegyek olvadnak, és ez visszafordíthatatlan, és ebből baj lesz, ő valamikor az 1800-as évek második felében már megfogalmazta, igaz, nem a Nemóban, hanem egy másik regényében. Ilyen értelemben a darab aktualitása teljesen helytálló ma. Az emberek általában úgy emlékeznek vissza a regényre, hogy egy aranyos, kissé rövidebb tempójú történet, amelyben a tenger alatti élővilágot fedezhetjük fel. Közben pedig elfelejtjük, hogy ez egy iszonyat kemény dráma arról, hogy volt egy ember, aki annyira megutálta a fönn dúló háborúkat, mészárlásokat, a gyarmatbirodalmak működését, hogy nevéről és minden másról lemondva leköltözött a tenger alá. Mi talán erre a részre egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektettünk, mint ahogy ez a regényben megtörténik – mondta Lénárd Róbert, akitől megtudtuk, hogy a próbák javában tartanak, lassan pedig a zenék és a koreográfiák is elkészülnek.
– Az előadás egyik érdekessége, hogy dramaturgilag megvan az, hogy ki énekelhet. Például van egy főszereplő, aki nem énekel egyáltalán, mert csak az tud énekelni, aki megtanulja a Nautilus által nyújtott szabadságot, ami nem mindenkinek jár. Elsődlegesen szórakoztatás a célunk, de akár még tanulni is lehet valamit az előadásból – tette hozzá.
Huszta Dániel
Huszta Dániel alakítja az előadás főszerepét, azaz Nemo kapitányt.
– Egy teljesen kortárs műről beszélünk, tehát a szöveg és a zene is most íródott. Időtlenné szerettük volna tenni az előadást, így vannak benne régi dolgok, tehát úriemberek és úri hölgyek, akik már szinte ki vannak veszve a világból. Ugyanakkor van benne mobiltelefon is, puska, pisztoly, tánc, zene, és ének. El kell képzelnünk, hogy egy olyan világban játszódik a darab, amikor még nincs feltalálva a tengeralattjáró, mint tengeri jármű. Egy ember feltalált egy teljesen új dolgot, amit senki sem ért, hogy micsoda, még a saját legénysége sem. Kizárólag Nemo kapitány tudja, hogy hogyan működik a Nautilus nevű tengeralattjáró. Egy zenés darabról van szó, amely komédia, de tragédia is – fogalmazott a színész.
Sirmer Zoltán
Sirmer Zoltán Ned Landet, a mindig szökni próbáló szigonyos szerepét játssza.
– Létezik különbség a fenti és a lenti világ között. Én a fenti világból jövök, ott nincs ének, nincs muzsika, sem tánc, helyette a mindennapi zaj és a rohanás látszik. Ebből kifolyólag a karakterem nem táncol és nem is énekel. Egy nyers és egyszerű bálnavadászt alakítok, akinek a kocsma, a foci és a nők a legfontosabbak. A legnagyobb kihívás, hogy ezt a nyerseséget és egyszerűséget úgy tudjam átadni, hogy az izgalmas legyen. Az én figurám úgymond a humor vonala az egész előadásban – mondta Sirmer Zoltán.
Az előadást szeptemberben a Magyar Dráma Napja környékén mutatják be.
