A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház egy igencsak sikeres időszakon van túl. Fesztiválokon vettek részt, díjakat kaptak és megannyi jó élménnyel gazdagodtak. Az év kiemelkedő eseményeit Mészáros Gábor igazgatóval vettük sorba.
– Ez a harmadik évem a KDSZ élén, és ez a harmadik év bizonyult a beérési fázis gyümölcsének, ami meghozta az eredményeket. Ehhez hozzátartozik az is, hogy három kimagasló előadást készítettünk, ezek A szépség meggyilkolása Szenteczki Zita rendezésében, a Botos Bálint rendezte 1984, és Gogol A köpönyeg című műve, amit Kokan Mladenović rendezett. Az elmúlt hat hónap pedig szinte megkoronázta ezt az időszakot. Már januárban megindultunk az utazásokkal, és szinte minden hónapra jutott egy-egy fontos vendégszereplés. A sor azzal kezdődött, hogy Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház igazgatója meghívta a színházukba A szépség meggyilkolása előadásunkat. Köztudott, hogy foglalkoznak befogadóprogrammal, mégis nagy megtiszteltetés, hogy a színházunkra és erre az előadásra esett a választásuk, amit nagy sikerrel játszottunk. Az előadás után egy kellemes hangulatú közönségtalálkozó is volt. A következő hónapban Temesváron vendégszerepeltünk a Hegymegi Máté rendezésében készült Lenz című előadásunkkal, egy közös projekt egyik fázisaként, ami csereelőadások kapcsán valósult meg. Azután a debreceni DESZKA Fesztiválra mentünk, ami a kortárs magyar színházi szövegekre fókuszál, oda pedig a Bolond világ, avagy The Marx Brothers előadásunkat válogatták be. Sokat jelent a számunkra, hogy ezen a fesztiválon is több éve folyamatosan játszhatunk. Májusban ismét Temesvár felé vettük az irányt, a TESZT fesztiválra ahova A szépség meggyilkolását vittük. Fontos megjegyezni, hogy az előadásunkat gondos szelekció után válogatták be.
A lényeg pedig csak ezután következett, hiszen egymás után három fesztiválra is mentetek...
– Most júniusban alig több mint tíz nap alatt, három helyre is eljutottunk. Először is visszatértünk Debrecenbe, ahol idén az Országos Színházi Találkozót tartották. Az OSZT a legnagyobb Kárpát-medencei magyar színházi fesztivál, ami átfogó képet nyújt a régió színházi kínálatából. Ezen is A szépség meggyilkolásával vettünk részt, ott Mezei Bence, az előadásunk koreográfusa kapott díjat. Ahogy hazaértünk, két napra rá a KDSZ csapata Kraljevóba ment, az A.N.F.I. Teatar független kortárs fesztiválra, ami az alternatív színteret helyezi előtérbe, és egy blogger szervezi. Ide a Bélai Marcel rendezésében készült Bolond világ, avagy The Marx Brothers előadásunkat válogatták be, és a legjobb csapatnak járó díjjal térhettünk haza. Első ízben vettünk részt ezen a fesztiválon, és ez is nagy megtiszteltetés volt a számunkra, hiszen egy ideje kevésbé vagyunk jelen a szerbiai színházi fesztivál terén, és most újra felfigyeltek ránk. Nemzetközi, de családias, bensőséges hangulatú fesztiválról van szó. Az előadásunk pedig kirobbanó sikert aratott, a nézők szinte az első pillanatban felálltak, és állva tapsoltak. Nagyon jól reagáltak a produkcióra. Amint pedig onnan is hazatértünk, Kisvárdára utaztunk, ahol a határon túli színházak legjobbjai közt játszhattuk az 1984 című előadásunkat. Úgy gondolom fontos játszani ezt a produkciónkat, a határon túli és az anyaországi közönségnek is, hiszen sok év után sem vesztett az aktuálisából, a nézőkön is érezni lehetett, hogy a mondanivalója mennyire jelen van a mindennapjainkban. Mindezt egybevéve úgy gondolom, hogy a KDSZ learatta a 2025/2026-os évad babérjait ebben a félévben. Remélem, hogy ez még csak a kezdet és így folytatjuk tovább.
Milyenek a tapasztalatok más színházak színpadaival? Hogyan sikerül alkalmazkodni a nem megszokott terekhez?
– Ezek fesztiválok, mint amilyen a TESZT, és a debreceni DESZKA, nagy szervezésű, nagy költségvetésű rendezvénysorozatok, az OSZT pedig a legnagyobb. A debreceni a régió egyik legjobban felszerelt színháza, Európa-szerte jöttek tanulmányozni technikusok a felszereltségét. Ilyen színpadon játszani már magában véve óriási élmény. A különböző színpadokhoz való adaptálás mindig külön odafigyelést igényel, hiszen alkalmazkodnunk kell a tér adottságaihoz. Debrecenben hatalmas a színpad, széltében nagyjából másfélszerese a miénknek, ezzel ellentétben Kraljevóban a miénkhez képest másfélszer kisebb színpadon játszottunk, de ez is jó. Különös ízt adott az előadásnak, hogy kis helyszínre zsúfoltuk be a rengeteg apró kelléket, és a színészeknek is plusz kihívás, hogy a szereplésüket az adott térhez, az ottani közönséghez igazítsák. Ugyanakkor élményt jelent a határon túli fesztiválokon is részt venni, mindig találkozunk régi ismerősökkel, akikkel alkalom nyílik megvitatni az évad dolgait. Szépek ezek a találkozások.
Mi várható még ebben az évben, amikor is elkezdődik az új évad?
– Körvonalazódnak a tervek, a következő előadásunkat Puskás Zoltán jegyzi rendezőként, aki a színházunkban A három nővér után Mrožek Strip-tease című kétszemélyes drámáját rendezi. Ez egy abszurd szöveg, két illetőről, akiket kiragadnak a valóságból és egy abszurd térbe helyezik őket, ahol teljesen idegen szituációban találják magukat. Ebben evickélve tárgyalják meg azután az élet nagy és fontos dolgait. Mrožeknek ez egy kevésbé ismert drámája, de nagyon érdekes és jól játszható. Utána Bélai Marcel is visszatér hozzánk, ő pedig Kafka művein keresztül idézi meg Kafka világát a teljes társulattal. Időközben a Desiré fesztivál előmunkálatai is zajlanak, de már meghívást kaptunk a kolozsvári Interferenciák Fesztiválra is, úgyhogy eseménydúsnak ígérkezik az idei év második fele is.
Nyitókép: Bolond világ, avagy The Marx Brothers/Fotó: Molnár Edvárd
