A délvidéki magyar színjátszás napja alkalmából kedden a szabadkai Népszínházban a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület keretében működő Jáccunk Trupp társulata a Rómeó és Júlia című előadását adta elő. A színdarabra rengetegen voltak kíváncsiak, már napokkal korábban minden belépőjegy elővételben elkelt. Az előadást László Sándor, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára rendezte, a szöveget pedig a két színinövendéke, Gusztony Endre és Greguss Lilla szerkesztette újra.
Gusztony Endre dramaturg, szabadúszó színész elmondása szerint egy különleges munkafolyamatban vehetett részt, hiszen ő is ebben a színjátszó klubban kezdett színészkedni, sőt a közeljövőben László Sándor tanár úrtól átveheti a csoport vezetését.
– László Sándor kért fel engem és Greguss Lillát arra, hogy készítsük el William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiájának a feldolgozását. A tanár úr érezte, hogy a csapat megérett arra a feladatra, hogy egy meglehetősen bonyolult nyelvezetű művet vigyen színpadra. Összeszokott formációról beszélünk, a csoporttársaimat egészen közelről ismerem, így könnyebb dolgom volt a karaktereket a színészek habitusához igazítani. Tudtam, hogy ki miben érzi magát kényelmesen, hogy mi lehet neki az a nehézség, amit meg tudna ugorni. Ez a dráma azon történetek közé tartozik, amelyekkel nehéz meglepetést hozni, de szerintem a temerini változat ezúttal is tudott újat mutatni. A történetet Lőrinc és a dadus visszaemlékezésén keresztül mutatjuk be, sőt boldog befejezést kapott a cselekmény. Egy musicalnek mindig vannak nehézségei, de szerencsére Temerinben aranytorkú színészekkel dolgozunk. Crnkovity Gabriella színésznő ismét zseniális koreográfiát állított össze az előadáshoz, Majoros Róbert fénytervező pedig fényjátékával úgy festette meg az előadást, mint egy igazi festményt. A dalok felvételében és elkészítésében Erős Ervin és Klemm Dávid zeneszerzők segédkeztek – taglalta Gusztony Endre.
László Sándor szerint a társulat színészei példaértékű küldetést végeznek, hiszen itthon, Vajdaság-szerte színészkednek és fogják össze a közösséget.
– Egy időszerű klasszikus darabbal készültünk, amely aktuális attól függetlenül, hogy mikor íródott. Hét éve dolgozom a csoporttal, az évek során rengeteget fejlődtünk. Sikerült több generációt egy tető alá hozni, a fiataloktól egészen az idősekig mindenki megfordul nálunk. Régóta tervben volt egy zenés színmű, nem hagyhattam kárba veszni azt a tehetséget, ami koncentrálódik ebben az aranyhangú társulatban. A színésztársulatban az egyetemistáktól kezdve a háziasszonyokon át egészen a hentesig és az iskolaigazgatóig mindenki helyet kap a csoportban. Amatőr színjátszókról beszélünk, a tagok mindennap dolgoznak, de valahogy mindig meg tudtuk oldani, hogy próbáljunk – nyilatkozta László Sándor.
Nyitókép: Fotó: Kolovity Edina
