Hogyan változott a migrációról szóló politikai diskurzus és a közbeszéd Európában és a tengerentúlon? Miképp lehet eredményesen fellépni a tömeges bevándorlással szemben? Valóban egyre többen tekintik jó példának a bevándorlással szemben a magyar modellt? Elkezdődött-e egy átfogó változás a migráció korlátozására? Ezekre és más kérdésekre keresték a választ a Vajdasági Mathias Corvinus Collegium Alapítvány szabadkai székházában, a Modern kori népvándorlás – két kontinens, egy válság, avagy hogyan lehet fellépni az illegális migrációval szemben? címmel zajlott panelbeszélgetés során. Az est vendége Juan Soto Gomez, a Fortius Tanácsadó Iroda elnöke, Eric Ruark, a FAIR Politikai Igazgatója és Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere volt, a moderátor Brasnyó Zoltán, a Pannon Rádió főszerkesztője. Juan Soto Gomez a spanyolországi, és ehhez kapcsolódóan az európai tapasztalatokat elemezte, Eric Ruark pedig az amerikai kormány reagálásait taglalta. Fejsztámer Róbert abban az időszakban vette át Magyarkanizsa vezetését, amikor felerősödött a migránsáradat, a lakosokkal egyetemben napi szinten kellett kihívásokkal szembesülnie és gyakorlati problémákat megoldania, így a migránsok szempontjából tranzitútvonalnak számító szerb–magyar határ menti szakaszon élők problémáiról is szó esett. Fejsztámer Róbertet a beszélgetés hasznosságáról kérdeztük:
– Mindenképpen jó, sőt fontos, ha nemzetközileg is van egy rálátásunk, kitekintésünk és összehasonlítási alapunk más országokkal. Szükségesek az ilyen találkozások, mert a médiában, a világhálón megjelentekből nehéz kiolvasni vagy kiérteni, hogy mit gondolnak Amerikában vagy a nyugat-európai államokban erről a jelenségről. Most szélesebb képet kaphattunk arról, hogy mivel szembesülnek a világ országai, és ehhez képest milyen a mi itteni valóságunk, mit élünk meg személyesen is a mindennapokban. Habár nálunk most nyugodtabb a helyzet a migránsáradatot illetően, tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem a múlt, hanem a jelen és a jövő időről van szó. Remélhetőleg a politikusok tudnak majd mit kezdeni a problémákkal – mondta lapunknak Fejsztámer Róbert.
Az egybegyűlteket Varga Diósi Viola, az MCC vajdasági programokért felelős igazgatója köszöntötte:
– Ez az első, nemzetközi előadókkal folytatott panelbeszélgetés a vajdasági MCC-ben, ennél fogva mérföldkőnek számít a tevékenységünkben. A központi MCC-nek több intézetében is számos kutatás és nemzetközi konferencia zajlik, és ebbe a folyamatba most mi is bekapcsolódtunk. A témaválasztás nem véletlen, 2015 szeptemberében történt meg az, hogy a migránsok rárontottak a magyar határra. Ez volt az a mozzanat, amikortól már nem lehetett azt mondani, hogy a migráció nem egy valós probléma, és hogy békés szándékkal érkeznek ezek az emberek a határszakaszra. Ezután felgyorsultak a politikai események, és a migráció a figyelem középpontjába került – hallottuk Varga Diósi Violától, aki a várható eseményekről is szólt.
Ahogyan azt megtudhattuk, vélhetően még ebben az évadban foglalkoznak a migrációval, de számos más programot is terveznek. A következő vendég Steigervald Krisztián generációkutató lesz, aki Zentán és Szabadkán is tart előadást, Kádár Annamária pedig Nagybecskereken és Újvidéken. Emellett érdekességeket tudhatunk meg a székely humorról, a jövő hónapban pedagóguskonferenciát tartanak, novemberben pedig egy jótékonysági színházi estet. Érdemes rákeresni az MCC beharangozóira.
Nyitókép: A migrációról tartott panelbeszélgetés résztvevői /Fotó: Molnár Edvárd
