Értékek, küldetés és magyarságtudat

Szombaton Palicson rendezték meg a XXXII. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitórendezvényét. A programot a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezte, mégpedig a Sereglés 2025 – a Kárpát-medence magyarságát megmozgató programsorozat – jegyében. A megnyitó délelőtt népművészeti bemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal, hangszerbemutatókkal, daltanulással, mesemondással, tánccal és táncházzal, valamint koncerttel kezdődött, este pedig hivatalosan is megnyitották a programsorozatot. Az ökumenikus áldásosztást követően Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja ünnepi beszédét hallgathatta meg a publikum. Mint hangsúlyozta, ez a rendezvény nemcsak a találkozást erősíti, és nem csupán a megmutatkozás lehetőségét kínálja, hanem alkalmat teremt arra is, hogy kiemelkedjünk a hétköznapokból, megosszuk egymással féltve őrzött és ápolt kincseinket, az örökölt tudást és a tehetséget.
Sutus Áron, a VMMSZ elnöke elmondta, az 1952-es indulás arra tett egy gyönyörű kísérletet, hogy a vajdasági magyar közösségnek az értékeit, a legnagyobb teljesítményeit, a közösségmegtartó pilléreit mutassa fel. 
– Az 1994-es megújuláskor, újrainduláskor Dudás Károly és dr. Szöllősy Vágó László ugyanezt a küldetést vállalták magukra, ekként bontottak lobogót. Az elmúlt 32 évben mind a népművészet, mind a különböző önkifejező, öntevékeny formák – a mesemondás, a szavalás, a klasszikus kórusművészet – ugyanazt a célt szolgálják: az értékek közvetítését. Ezt szeretnénk felmutatni, bemutatni, mindig más és más közösséget meghívva. Az utánpótlás-műhelyek kiválóságainak volt az ünnepe az idei rendezvény, és örömmel látjuk, hogy a fiatalok szemében ott ragyog a magyarság- és szolgálattudat, a küldetés és az elköteleződés is – hangsúlyozta Sutus Áron.

Az eseményen átadták a Bodor Anikó-díjat, amelyet az idén az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Szelence énekegyüttese vehetett kézbe. A díjat a saját hagyományanyagát a 2025. évi Durindó Fesztiválon leghitelesebben tolmácsoló népzenei együttes kapta meg. Az énekegyüttes 2000-ben alakult az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör szakcsoportjaként. Tagjai fiatal lányok és asszonyok. Az éneklésben nemcsak a hagyományőrzést és a saját hagyományaink iránti hűséget, hanem a közösségformálást is megélik és közvetítik. Énekhangjukból tisztaság és lágyság, báj és hitelesség, magyarságszeretet árad, amely minden fellépésüket ünneppé varázsolja. Rendszeres résztvevői a Durindónak, öt alkalommal nyerték már el a Vass Lajos Nagydíjat. 2022-ben önálló lemezzel jelentkeztek Jól gondold meg kislány címmel. Művészeti vezetőjük a 2021-ben Bodor Anikó-díjjal kitüntetett Kisimre Szerda Anna, aki elmondta, hogy a díjat hatalmas elismerésként élték meg.
– Amióta az énekegyüttes létezik, nemcsak hazai anyagokat énekeltünk a Durindón, hanem az egész Kárpát-medence népdalkincséből merítettünk, és tettük ezt az idei eseményen is, ahol felcsíki dalokra esett a választásunk. Mindig igyekszünk valami újat kipróbálni és bemutatni. Egy-egy elismerés azt bizonyítja, hogy eddig is jól dolgoztunk, ugyanakkor arra ösztönöz bennünket, hogy továbbra is ilyen lelkesedéssel dolgozzunk – fogalmazott Kisimre Szerda Anna.
A rendezvénysorozat nyitányának keretében minden alkalommal egy képzőművész is vall a szülőtájhoz fűződő viszonyáról, annak művészi, emberi és inspiratív élményéről és erejéről. Az idei évben a közönség Kovács Pécskai Emese, Dr. Bodrogvári Ferenc-díjas csantavéri képzőművész alkalmi tárlatát tekinthette meg, amelyet Sándor Laura, Dr. Bodrogvári Ferenc-díjas csantavéri képzőművész, kritikus méltatott.
– A kiállításra olyan alkotásokat válogattunk be, melyek között korábban festett és kifejezetten erre az alkalomra készült új művek is megjelentek. Összesen 13 festményt állítottunk ki, ezek túlnyomó többsége tájkép, de szerepel két enteriőr is. Munkáimban a vajdasági tájak hangulatát és életérzését igyekszem visszaadni. Habár az ecset és a vászon bárhol a világon ugyanúgy működik, mégis a környezet, amelyben az ember él, erősen meghatározza az alkotásait – hallottuk Kovács Pécskai Emese festőművésztől.

A jövő nemzedéke évének jegyében az idei ünnepi műsorban az utánpótlás-műhelyek kiválóságai mutatták be tudásukat, szülőföldhűségüket és hagyományszeretetüket. A Vajdaság több részéről érkező népzenei és néptáncegyüttesek, szólisták, kórusok, versmondók és mesemondók felemelő produkciókkal ajándékozták meg a közönséget. 
Fellépett a palicsi Szederinda népdalkör, az óbecsei Szelence énekegyüttes, az óbecsei Csermely legénykórus és Tallós Kinga, a horgosi Tillinkó Luca, a szabadkai Kolozsi Anna, a topolyai Zsáki Janka és Faragó Márton, a szabadkai Duhaj zenekar, Losonczi István, Horváth Csongor és Zadrepko Iliján, a kishegyesi Zelenka Dávid, a törökbecsei Bálint Ervin, a temerini Vortity Anasztázia, a zentai Rózsafa zenekar, a törökkanizsai Tücsök zenekar, a magyarkanizsai Szilaj zenekar, a doroszlói Holló Olga és az adai Szentháromság Gyermekkórus. Emellett Kovács Frigyes, Jászai Mari-díjas színművész előadásában elhangzott Csoóri Sándor A faparázs a hóra kiviláglik című verse is.

A Sereglés 2025-be Vajdaságból a bácskossuthfalvi Ady Endre Művelődési Központ, a zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület, a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület, a moholi Csobolyó Művelődési Egyesület, a torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ, a tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a kelebiai Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is bekapcsolódott, több esetben vendégül látva a baráti közösségeket.