A régészet valamint az épített kulturális örökség területét érintő 17 projekt megvalósításán működik együtt a köztársasági művelődési minisztérium és a belgrádi székhelyű régészeti intézet. A projektek összértéke 23,5 millió dinár.
Ebből az összegből 13,3 millió régészeti kutatásokra, míg 10,2 millió az építészeti kulturális örökség védelmére és bemutatására irányuló munkálatokra különítettek el.
A szerződéseket Nikola Selaković kulturális miniszter és Snežana Golubović, az intézet igazgatója írták alá Szerbia egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyén, Viminaciumnál. Ezzel a helyszín tovább erősíti kulturális örökségként betöltött szerepét, illetve kulcsfontosságú pontként jelenik majd meg a turizmus fejlesztésében is.
A tárcavezető hangsúlyozta, a 17 projekt közül a Viminacium az egyik legfontosabb helyszín, és kiemelte, hogy a minisztériumnak abszolút prioritásai közé tartozik az ilyen célra elkülönített források biztosítása. Mint ismeretes, Viminacium ókori római város és katonai tábor volt Felső-Moesiában, a mai Szerbia területén, a Duna jobb partján, a mai Kostolac helyén. Az 1. században alapították, és a 4. századra a régió egyik legnagyobb városa lett, mintegy 40 000 lakossal. A hunok pusztították el az 5. században, majd Justinianus újjáépíttette, de a 6. századra, a szlávok érkezésekor végleg elpusztult. Ma egy 450 hektáros régészeti lelőhely.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a lelőhelyet évente mintegy 100 ezer látogató keresi fel – a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésével így a helyszín még hozzáférhetőbbé válik. A 2027-es, Belgrádban megrendezésre kerülő EXPO világkiállítás idején több mint 3,5 millió látogatóra számítanak.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Viminacium mellett más jelentős régészeti helyszíneken is támogatást kapnak projektek – például a Vranjéhez közeli Markova tvrđava, a Doljevac melletti Koprijan erőd, a Leskovachoz közeli Caričin grad, a Morava menti térség neolitikus lelőhelyei, a Knjaževac melletti Timacum Minus, a Negotinhoz közeli Šarkamen Vrelo, valamint munkálatok a Niš melletti Mediana lelőhelyen található Konstantin-villa fürdőinek megóvására.
A miniszter elmondta, hogy a jövőbeli kulcsfontosságú kezdeményezésekről is egyeztettek, ilyen a szerbiai régészeti térkép kidolgozása, valamint a szakmai közösség bevonása a nemzeti régészeti fejlesztési stratégia elkészítésébe.
Snežana Golubović elmondása szerint nem csupán ásatásokról van szó, hanem különféle kutatásokról is – geomágneses, geofizikai vizsgálatokról, valamint tudományos publikációk finanszírozásáról. Hozzátette azt is, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a jövendő szakembergárda kinevelésére.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
