2024. július 15., hétfő

Határ, ami nem választ el

A szabadkai MTTK, a zentai VMMI és a bajai Türr István Múzeum kétéves IPA-projektet indított el

A bajai Türr István Múzeum, a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar áprilisban elindította a Határ, ami nem választ el című kétéves IPA-projektjét, amelynek keretében különféle kiállításokat, konferenciákat és közművelődési rendezvényeket szerveznek majd Szerbiában és Magyarországon, illetve tudományos kutatómunkára is sor kerül.

Dr. Raffai Judit, az MTTK oktatással megbízott dékánhelyettese, néprajzkutató elmondta, e projekt nem az első közös együttműködésük e partnerekkel, és azt is, hogy az MTTK tanárai és hallgatói már korábban is részt vettek néprajzi terepmunkán az Al-Duna mentén, mely ugyancsak részét képezi az áprilisban indult pályázati programnak.

– A projektben a bajai múzeum muzeológiai, a VMMI közművelődési, míg az MTTK oktatási és kutatási tevékenységekkel foglalkozik. A mi feladatunk, hogy a pedagógiai és kommunikációs tanulmányokat folytató hallgatókat is bevonjuk a terepen zajló kutatásokba és a Karon tartandó műhelymunkákba. Az egyik kutatási helyszín az Al-Dunán található, ahol paltyánok (katolikus bolgárok népi megnevezése), bukovinai székelyek és szerb közösség is él. Itt többnapos állomásozó terepmunkára kerül majd sor. A másik helyszín az országhatár által szétválasztott területre vonatkozik, a magyarországi és a szerbiai Kelebiára. A jelenleg Bács-Kiskun Vármegyéhez tartozó felső-kelebiaiak Szabadka vonzásterületében éltek, amíg a trianoni határok ezt meg nem változtatták. Az IPA-projekt keretében ezt a viszonyt is kutatjuk, külön figyelmet fordítva az életutakra és az emlékezetre, amelyet a határ formált, ugyanakkor a gazdasági stratégiákat, rokonsági viszonyokat és a közigazgatási kötődéseket is tanulmányozzuk. Mindezek mellett számos műhelymunkát, konferenciát szervezünk, valamint kiadványokat és pedagógiai füzetet is szerkesztünk – emelte ki dr. Raffai Judit, hozzátéve, a határterületet alapvetően az etnikai identitás szempontjából vizsgálják majd.

Fehér Viktor, az MTTK tanársegédje, néprajzkutató-kulturális antropológus elárulta, egy média- és egy kultúrakutató műhelyt is létrehoznak majd, melyekbe tíz-tíz hallgatót is bevonnak.

 – A médiaműhely keretében együtt kívánunk működni a vajdasági médiaházakkal, hogy olyan, a témához kapcsolódó tartalmakat készítsünk, amelyek a szerbiai lakosság számára is elérhetőek lesznek. A kultúrakutató műhelyben az Al-Duna mentén többnapos állomásozó terepmunka zajlik majd, több alkalommal, illetve a kutatási eredmények feldolgozása. Ennek kapcsán már megszerveztük a tájékoztatókat, és igyekeztünk felkelteni a hallgatók érdeklődését, hogy részt vegyenek a programokon, emellett lesz egy kelebiai kiszállás is. A kiszállásos terepmunka során félig strukturált interjúkat készítünk és élettörténeteket rögzítünk. Ezekből az elsődleges forrásokból szeretnénk majd megismerni a határ mentiség különféle dimenzióit. A kutatómunka szeptemberben kezdődik és egy évig tart, ezután kerül sor az eredmények bemutatására – hallottuk Fehér Viktortól.

Nyitókép: A projekt ismertetése az MTTK-n (Fehér Viktor felvétele)