2024. május 15., szerda

Írók és olvasók találkozóhelye

A Helytörténeti esték újabb eseményét tartották meg a Szabadkai Városi Könyvtárban

Kedd este folytatódott a Szabadkai Városi Könyvtár Helytörténeti esték című programsorozata, amelyet az intézmény a Raichl J. Ferenc tervezte épületbe való beköltözésének 70., jubiláris éve alkalmából indított el. A Helytörténeti esték ezúttal Szabadka város napja megünnepléséhez is kapcsolódott.

Írók, akik nálunk jártak – visszatekintés címmel először is egy tárlat nyílt meg, amely azokat a kiemelkedő írókat helyezi középpontba, akiket az elmúlt évtizedekben vendégül látott a szabadkai könyvtár. Az egybegyűlteket Kozma Adrienn igazgató köszöntötte, aki a kiállításhoz kapcsolódóan egy pályázatra is felhívta a figyelmet, amelyet a középiskolások számára hirdettek meg:

A kiállítás megnyitóján: Kozma Adrienn és Bognár Irén (Fotó: Lukács Melinda)

A kiállítás megnyitóján: Kozma Adrienn és Bognár Irén (Fotó: Lukács Melinda)

– Egy esszépályázatról van szó, Szabadka város gyöngyszeme címmel. Olyan alkotásokat várunk, amelyek kapcsolódnak az intézményünkben megélt személyes élményekhez, az épületünk jelentőségéhez az irodalomban, vagy a könyvtár történetéhez. A pályázók október 6-áig adhatják le az elkészített munkákat, a díjátadó pedig a tervek szerint október 10-én, a könyvtár születésnapján lesz – tudtuk meg Kozma Adrienntől.

A kiállítást a szerzője, Bognár Irén főkönyvtáros mutatta be:

– Ez a kiállítás azokról az írókról szól, akik megfordultak a könyvtárban, és nagy örömünkre sok írót láthattunk vendégül az elmúlt évtizedekben. Amikor a közönség találkozik az íróval, a könyvvel, az mindig egy ünnep, ehhez pedig nincs is szebb és jobb hely a könyvtárnál. Tulajdonképpen ez a munkánk leglátványosabb része, amikor mi is úgymond látszódunk. A könyvtár egyfajta összekötő szerepet tölt be. A tárlatunk a második világháború utáni időszakig nyúlik vissza, amelyet nagy lendület jellemzett. Szervezetten, államilag is támogatott rendezvényeket tartottunk, amelyekre egész Jugoszlávia területéről érkezett az írói kollektíva. Ugyanúgy a szabadkaiak is utaztak és ezek az irodalmi karavánok állandósultak a hetvenes és a nyolcvanas évekre. 1958-ban a könyvtár berkeiben az Életjel élőújsága is elindult, csaknem minden vajdasági magyar író eljött ide, később helyszűke miatt nem itt tartották meg, de időről időre visszatértek. Fontos rendezvény volt a Szabad Líceum is, amelyet a kilencvenes években Vajda Gábor vezetett, és amely szintén sok írót megmozgatott. Ugyanígy fontos megemlíteni a Nyitott Könyvet is, amelynek az egykori Munkásegyetemen (Szabadegyetem) volt a központja, de a könyvtárral karöltve szervezték a műsoraikat és nagyszabású, országos szintű rendezvénnyé nőtte ki magát. A könyvtár persze e találkozókon kívül is sok írót látott vendégül, de mindennek csak egy darabkáját tudtuk bemutatni – mondta Bognár Irén.

Fleis Rita előadása (Fotó: Lukács Melinda)

Fleis Rita előadása (Fotó: Lukács Melinda)

Az est folytatásaként Fleis Rita főkönyvtáros Szabadka városának művelődési hagyatéka Lovas Ildikó ars poetikájában címmel tartott előadást:

– Ez a téma egy regionális szakmai találkozóhoz köthetően jött elő, amely Horvátországot, Szlovéniát és Szerbiát érintette. Arról volt szó, hogy a művelődési intézmények mit látnak érdemesnek a kínálatukban, mit tudnak nyújtani a turizmusnak. Mivel ezt a találkozót tavasz elején Šibenikben tartották meg, rögtön eszembe jutott Lovas Ildikó Kijárat az Adriára című könyve. Akkor kezdtem el mélyebben és részleteiben foglalkozni Lovas Ildikó műveivel, úgyhogy ezt az előadást, kivonatosabban ugyan, de Šibenikben is megtartottam – hallottuk Fleis Ritától, aki kiemelte Lovas Ildikó A város lelke, avagy identitásjelek című szerb nyelven is megjelent kötetét, amelyben az írónő Szabadkával oly módon foglalkozik, hogy az érdekes lehet azoknak is, akik nem helyiek, de érdeklik a városunk. Az előadásban szó volt városunk látványos épületeiről és azok történeteiről, valamint arról is, hogy kik járultak hozzá Szabadka mai arculatának a kialakulásához. Fleis Ritától azt is megtudhattuk, hogy az előadásával egyáltalán nem célja mindenre külön rámutatni, inkább felkelteni az érdeklődést és arra buzdítani a közönséget, hogy olvassák el Lovas Ildikó műveit.

A rendezvényen mások mellett jelen volt Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja és Kormányos Katona Gyöngyi, a VMMI megbízott igazgatója.