2024. május 21., kedd

Bevételcsúcs volt a magyar filmiparban

A magyar filmipar bevétele csúcsot döntött tavaly, a regisztrált összköltés meghaladja a 250 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés 2021-hez képest. Erről Káel Csaba beszélt az Origónak adott interjúban.
A filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke elmondta: a végösszeg főként devizabevételből származik.
„Az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal. Azok a szakemberek, akik például Ridley Scottal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak" – fogalmazott Káel Csaba.
A járványhelyzetből kovácsolt pozitívumnak tartja, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében támogatja az NFI fóti filmgyártó bázisának felújítását, korszerűsítését és négy új stúdióval való bővítését.
Ez minőségi ugrást jelent a hazai filmiparnak, hiszen már ott van több díszletváros, amiben különböző korokat lehet forgatni – mondta, hozzátéve, hogy ősszel fejeződött be egy ígéretes történelmi mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, ami március 15. eseményeit dolgozza fel.

A történelmi filmekről kifejtette: a történelmi filmeket illetően még mindig nagy az adósságunk. Ilyen a régmúltunk néhány fontos történése, sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is.
Mint fogalmazott, a 2022-ben a mozikba került Blokád című film alkotói felkészültek az alapanyagból, és bátran beszélnek az akkor születőben lévő demokrácia első komoly konfliktusáról.
„Azért kell beszélni erről, mert ha a történelemkönyvből olvassuk, akkor simának tűnik, ez a film pedig plasztikusan bemutatja, hogy milyen kihívásai voltak a korszaknak" – fogalmazott. Úgy vélte: természetéből adódóan minden történelmi film körül lesznek heves véleménykülönbségek, politikai csatározások, mert különböző politikai szereplők egyesekhez közelebb állnak.
Szerinte rengeteg lehetőség rejlik még ebben az időszakban, akár dokumentum, akár játékfilmes formában. Fontosnak nevezte a kormánybiztos az Aranybulla tévésorozatot a Dunán. „Az Aranybulláról sokan tudnak, mert érettségi tétel, könnyen megjegyezhető évszám, de hogy miért kellett, hogy létrejöjjön, mi volt az a történelmi és társadalmi közeg, ami szükségszerűvé tette, azt kevesen tudják" – jegyezte meg.

Megjegyezte: az, hogy a Blokád teljesíti a küldetését, abban is tetten érhető, hogy vitákat indított és nagyon jó nézettséget ért el. „A vígjátékok után ez volt a legnézettebb magyar film az elmúlt évben a hazai mozikban. Hozzá voltunk szokva a százezer feletti nézőszámokhoz, de tudomásul kell venni, hogy a járvány megváltoztatta a moziba járást: a forgalmazási eredmények egész Európában nagyot estek".
A kormánybiztos nagy sikernek nevezte a Filmiot, az első magyar közszolgálati streamingszolgáltatót. Hozzáfűzte: Magyarország egyedülálló Európában az államilag finanszírozott streamingszolgáltatásban. „Nagyon népszerű, folyamatosan fejlesztjük, hetente bővül a filmkínálat. Az elmúlt 121 év magyar mozgóképkincsének nagy része már elérhető kiváló minőségben felújítva, és a mozi- és tévébemutatók után elsőként a FILMIO-n nézhetők a legfrissebb alkotások, játékfilmek, dokufilmek, rövidfilmek és animációk is".
Megemlítette Káel Csaba az interjúban, hogy a mozik száma brutálisan csökkent az elmúlt tíz évben, és szinte a plázamozik maradtak csak életben. „Magyarország nagyobb része nem, vagy csak óriási vállalás árán tud eljutni moziba. A Nemzeti Művelődési Intézettel azon dolgozunk, hogy a kultúrházakban életre keltsük a közösségi moziélményt, rendszeresen vetítsenek magyar filmeket. Ezt egészíti ki egy programunk is az Oktatási Hivatallal és KIFÜ-vel karöltve, amelynek célja, hogy az alapfilmeket bevigyük az iskolákba" – fogalmazott Káel Csaba. (MTI)