Az 1995 januárjában elhunyt Herceg János akadémikus író, műfordító szerkesztő síremlékét megalakulásától kezdve, 2001-től a Berta Ferenc Zsebszínház gondozta, 2010-től megrendezte a Dunatáji Herceg János Napokat, aminek keretében évente kiosztották a Herceg János Irodalmi Díjat. 2015 decemberében a Zsebszínház beszüntette működését, ám a díj a rá következő esztendőben is kiosztásra került, hála Zombor Város és a Bielitzky Károly Városi Könyvtár igyekezetének. A rendszeres évi megemlékezés, Herceg születésnapján, május 11-én viszont idén akár el is maradhatott volna, ha a doroszlói székhelyű Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régiófejlesztéséért egyesület föl nem karolja.
Így május 11-én a zombori Szent Rókus temetőben újra leróhatták tiszteletüket az író sírja előtt a tisztelők és barátok, mellettük a Pécsről érkezett doroszlói cserediákok, akik itt hallhattak először a jeles vajdasági magyar íróról.
A temetőben rendezett megemlékezésen lapunk munkatársa, Lennert Móger Tímea költőnő beszélt az íróról, ismertette dr. Silling István alkalmi sorait és Dautbegovics Zoltán, a Magyar Szó egykori tudósítója, Herceg közeli barátja emlékező gondolatait. Mészáros László, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar művelődési Egyesület titkára szerb nyelven szólt a közönséghez.
Fekete J. József emlékbeszédében arra tért ki, hogy Zomborban nincsen olyan kultusza Hercegnek, mint Kosztolányinak vagy Csáthnak Szabadkán, ám biztató, hogy a város és a helyi könyvtár támogatja azt: a város mellszobrot állíttatott az írónak, a könyvtár átvette a Hercegről elnevezett díj ápolását, a Dunatáj Egyesülés pedig nem hagyja elhamvadni az emlékezés zsarátnokát.
– Tudjuk, melyik utcában született Herceg, de eddig nem a nevét viseli. Tudjuk, melyik a szülőháza, de nem jelzi emléktábla. Ám bízunk benne, hogy egyszer ez is megvalósul – mondta Fekete.
A rendezvény végén elhelyezték az emlékezés virágait Herceg János sírján, majd a Városi Könyvtár olvasótermében Herceg János életművével ismerkedtek a megemlékezés vendégei.
