Közös gondolkodás a közművelődés jövőjéről

Pénteken délelőtt Kárpát-medencei közművelődési helyzetkép címmel zajlott a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal Fóruma Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet székhelyén. A rendezvény dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatójának nyitóelőadásával kezdődött, majd ezt követően két megbeszélésre került sor: a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a diaszpórában tevékenykedő civil szervezetekkel egyeztetett, a művelődési intézetek pedig a közös programokról tartottak megbeszélést, amelyhez a budapesti Hagyományok Háza is csatlakozott.

Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a rendezvény közel 15 éves múltra tekint vissza:

– A Kárpát-medencei Közművelődési Fórum gondolata 2008-ban vetődött fel először, és 2009-ben itt, Zentán tartották meg az alakuló ülést a magyar kultúra napja alkalmából. Számos határon túli magyar intézmény és civil szervezet, ernyőszervezet képviselteti magát a mai napon is, érkeztek Erdélyből, a Közművelődési Magyar Egyesület képviseletében, felvidékről a Dunaszerdahelyi Művelődési Intézettől, illetve képviseltetik magukat a kisebbségi diaszpórából, Macedóniából és Bosznia-Hercegovinából is, és jelen vannak a Muravidéki Művelődési Intézet munkatársai is. Az anyaországi Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója és ügyvezető igazgatóasszonya is jelen van. Bár most Kárpátalján egy kicsit nehezebb időszakot élnek, de a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet részéről is jöttek képviselők. A közös gondolkodás, a közös cselekvése hívta életre a kárpátmedencei művelődési hálózatot.

Mint mondta, a jelenlévő szervezetek számára rendkívül fontos az együttgondolkodás és a közös programok, képzések megvalósítása.

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a szakmai fórum létrehozásakor az a cél lebegett az alapítók szeme előtt, hogy a Kárpát-medencében tevékenykedő művelődési intézetek és ernyőszervezetek összegyűljenek a közös ügyeinkről beszélni:

– Ezek a közös ügyek a mai napig sem változtak. Közművelődési programokat beszélhetünk itt át, programcseréket vitathatunk meg, körbejárhatjuk, miként vendégeskedhetünk egymásnál. A legfontosabb az, hogy megoszthatjuk egymással azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a közösséget folyamatosan képesek összetartani, vagy újból és újból új lendületet tudnak adni a közösségeknek olyan időkben, amikor a magyarság minden elszakított nemzetrész régiójában fogyatkozik. A közművelődésnek szerencsére vannak jó gyakorlatai. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezen a téren is elinduljon egy mentorálási program, amiről szintén beszélünk a tanácskozáson.

Dr. Juhász Erika szakmafejlesztési igazgató a Kárpát-medencei közművelődési szervezetek korábbi együttműködéseiről beszélve kiemelte a hat évvel ezelőtt életre hívott A Szakkör programot, amelynek köszönhetően jelenleg mintegy 2500 szakköri közösség működik Magyarországon, és további több mint hatszáz a határon túli területeken:

– Ezekben a szakkörökben a kézműveskedés különböző ágaival foglalkoznak a résztvevők, a hagyományos mesterségektől kezdődően, mint hímzés vagy kosárfonás, egészen a mai, modernebb kézműves technikák is, mint például a makramézás, a baba-mama horgolás vagy különböző termékek készítése gyógynövényekből. Tavaly indult el a TehetségPaletta Program, amely az amatőr előadó-művészeti és alkotóművészeti közösségek és egyéni alkotók számára kínál bemutatkozási lehetőséget. Az első évben már több mint kétezer amatőr alkotóművész kapcsolódott ehhez a programhoz.

Takács Ottó, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, illetve a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok országos titkára szerint a szakmai fórum lehetőséget teremt az együttműködésre:

– Elsősorban ebben látom a jövőt, és az eddigiekhez hasonlóan továbbra is együttműködünk a muravidéki, a vajdasági, az erdélyi, illetve a kárpátaljai kollégákkal is. Ilyenkor beszéljük meg az adott év közös programjait, egyeztetünk, megszületnek az egyes megállapodások, majd pedig mindezek mentén folytatjuk a munkát az év során. 

Muratović Irma, a szarajevói Magyar Polgárok Egyesületének elnöke szintén fontosnak tartja, hogy kapcsolatot tartsanak a Kárpát-medencei magyar egyesületekkel. Elmondása szerint ezeken az alkalmakon mindig számos együttműködés születik:

– Ilyenkor, év elején szoktuk megbeszélni az egész évi programokat. Mi szórványban vagyunk, nagyon kevesen vagyunk, és szeretjük Szarajevóban bemutatni, hogy ott is élünk mi, magyarok, szívesünk viszünk haza szép programokat, amiket nagyobb közösségben be tudunk mutatni.