Befut a Balkánvonat

Ismeretes, hogy a híres-nevezetes Orient expressz Szabadkán is áthaladt. A vonatjárat azonban az I. világháború kitörésével megszűnt. Sőt 1914. július 29-én a szerbek felrobbantották a zimonyi Száva-hidat, így Európa középső területei és Törökország között megszűnt a vonatközlekedés. A háború alatt a központi hatalmak helyreállították a vasútvonalat, hogy biztosítsák a kapcsolatot a szövetséges Törökországgal. Az Orient expressz helyett új vonatjárat indult Berlin és Konstantinápoly között Balkánvonat (Balkanzug) néven, amely városunkat is érintette. E vonat 110 évvel ezelőtt 1916. január 16-án futott be először Szabadkára. E heti tárcánkban ezt az eseményt elevenítjük fel korabeli lapok segítségével.
A szabadkai lapok 1915 végén írtak arról, hogy elindítják a keleti expressz néven is emlegetett Balkánvonatot. A Bácskai Hírlapban december 6-ai esti kiadásban azonban azt adták hírül, hogy a járat elkerüli Szabadkát. Helyette Temesváron át közlekedik majd. Ez az információ azonban hamisnak bizonyult, ugyanis december 8-án a reggeli kiadásban már a következőket olvashatjuk a Bácskai Hírlapban:
„A berlini Lokalanzeiger híradásai nyomán bejárta a sajtót az a hír, hogy Temesvárott nemzetközi konferenciát tartottak, amelynek eredményekép újból megindul a keleti expressz és a két ellenkező irányból elindított vonat Temesvárott találkozik egy mással. Közöltük ezt a hírt, és sajnálattal
vettük tudomásul, hogy a kelleti expressz elkerüli Szabadkát. Most azonban hozzánk jutott a temesvári máv. üzletvezetőség nyilatkozata, amely megcáfolja a Lokalanzeiger értesülését és visszaadja Szabadkának a keleti expresszt. A temesvári üzletvezetőség nyilatkozata a következő:
A Temesvárott lefolyt, menetrendi konferencia – melyről a sajtó beszámolt – megállapította, hogy a Konstantinápollyal való vasúti összeköttetés, mely a háború előtt Parisból indult ki, tekintettel arra, hogy Szerbiát a központi hatalmak megszállták, újból helyreállítandó, még pedig úgy, hogy a keletre induló vonatok kiindulási helye Berlin lesz. Ezek a vonatok Magyarországon a Budapest–Szabadka–zimonyi útvonalon át fognak haladni s természetszerüleg nem érinthetik Temesvárt. Temesvárról ezek a vonatok ugyanis csak Baziásig haladhatnak. Báziáson azonban nincsen vasúti hid, Szerbiáiban pedig hiányzik e vasút vonal folytatása. A téves hír valószinüleg úgy került a berlini és ezekből a budapesti lapokba, hogy a menetrendi konferenciának Temesvárott való lefolyását az illető lapok a keleti vonatoknak Temesváron való áthaladásával hozták kapcsolatba.”
December 20-án a Bácskai Hírlap esti kiadásban aztán újabb biztató hírt tettek közzé a vonatjárattal kapcsolatban.
„A »Grazer Tagespost« Zimonyi távirat alapján közli a »Neues Wiener Tagblatt«: A Zimony-Belgrád-i vasuti hidat a Száván, a melyet a háború elején fölrobbantottak, már helyreállították.
A belgrádi híd helyre állításával nincs akadálya annak, hogy a keleti expresszt elindítsák, megbízható értesüléseink szerint az uj év első napjaiban indul el a keleti expressz első vonatja. A keleti expressz Szabadkán át hetenként kétszer bonyolítja le a forgalmat Berlin és Konstantinápoly között” – olvashatjuk a napilapban.
A Balkánvonat végül 1916. január 16-án vasárnap valóban befutott a szabadkai pályaudvarra. Ünnepség azonban nem volt, ugyanis a szerelvény a hajnali órákban gördült be városunkba. A Délmagyarország című szegedi napilap aznapi száma a következőket írta erről:
„Szabadkáról jelentik: Az első balkáni gyorsvonat szombaton reggel indult el Berlinből, illetve Münchenből, szombaton éjjel érkezett Budapestre s vasárnap hajnalban három órakor megérkezett Szabadkára. Budapesten ünnepélyesen fogadták: az első gyorsvonatot, Szabadkán, bár néhány percig állott a vonat, nem volt ünnepélyes fogadtatás, ami részben annak tulajdonitható, hogy a vonat túlságosan korán, illetve éjszakázó emberek számára tul későn érkezik.
Berlinből jelentik a Magyar Távirati Irodának: Szombat reggel 7 óra 20 perckor az első balkáni vonat elindult az anhalti pályaudvarról. A pályaudvaron a berlini vaslyaudvarról. A pályaudvaron a berlini vasutigazgatósági elnök, Wehde kormánytanácsos és az illetékes üzletvezetőség képviseletében Behren építészeti főtanácsos jelent meg. A pályaudvar az emlékezetes alkalomból fenyőgalyakal volt feldíszítve. A vonat egy szerkocsiból és két első- és másodosztályú kocsiból és egy étkezökocsiból állott. A kocsikon feltűnő nagy betűkkel ez a felírás van: Balkan zug – továbbá az utbaeső fővárosok nevei.”
A Balkánvonat az I. világháború végén megszűnt. Az Orient expressz 1922-ben indult újra, természetesen ismét Szabadka érintésével.