Holnap és pénteken a Belgrádi Magyar Intézetben (Collegium Hungaricumban) A keresztény Európa határán. A magyar–szerb közös múlt fordulópontjai címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartanak.
A tanácskozást holnap délelőtt Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete nyitja meg. A program dr. Ljubodrag Dimić vitaindító előadásával folytatódik, amelynek címe: Az ezeréves szerb–magyar együttélés regionális és globális jellegzetességei. A rendezvény csütörtöki napján az érdeklődők három szekcióban hallhatnak előadásokat. A Magyar–szerb hadi viszonyok szekció Pálosfalvi Tamás előadásával indul. A kutató arra keresi a választ, hogy vajon 1440-ben Lazar Branković is lehetett volna-e magyar király. Ezután Neven Isailović,a Száva és a Dráva közötti terület 15. századi állapotáról tart előadást. Ezt követően Varga Szabolcs a szerbek és a magyarok 16. századi viszonyrendszeréről fog beszámolni. Hermann Róbert előadásának címe Magyarok és szerbek 1948/49-ben lesz. Ezután Bácska és Baranya második világháborús magyar megszállásáról lesz szó, amelyről Aleksandar Horvat fog beszélni. Majd Sajti Enikő a partizánok magyarok elleni megtorlásainak historiográfiai eredményeiről és kérdéseiről fog beszámolni. A konferencia délutáni része A politikai és diplomáciai viszonyok szekcióval folytatódik, amelynek előadói Gál Judit, Aleksandar Krstić, Miloš Ivanović, Fodor Pál és Katarina Kovačević lesznek. A többi között szó lesz IV. Béla és I. Uroš szerb–magyar dinasztiai kapcsolatairól, a szerb despoták és nemesek szerepéről a Magyar Királyság állami struktúrájában 1404 és 1526 között, Hunyadi Mátyás szerb kapcsolatairól. Fodor Pál előadásának témája Észak-Bánát a török hódoltság idején, Katrina Kovačević pedig azokról a magyar menekültekről fog értekezni, akik 1956-ban Jugoszláviába jöttek. A csütörtöki program a Társadalom és az egyház elnevezésű szekció előadásaival folytatódik. Soós István tolmácsolásában szó lesz a szerbek magyarországi helyzetéről 1690 és 1848 között. Isidora Točanac Radović témája a 18. századi magyar országgyűlés hatása a szerb egyházra lesz. Molnár Antal a Habsburg Monarchia és a szerb pravoszláv egyház 17. századi kapcsolatairól, Nenad Ninković pedig az illír udvari küldöttség és a szerbek magyarországi helyzetéről tart előadást. Nino Delić értekezése a szerbek 19. századi magyarországi demográfiai fejlődéséről számol be. Pénteken a Kisebbségben szekcióban Goran Vasin A szerbek a Magyar Királyságban az első világháborúban címmel, Mihael Antolović pedig A németek elmagyarosodása címmel tart előadást. Bíró László értekezéséből az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy milyen volt a magyar kisebbség helyzete a Jugoszláv Királyságban. Gojko Malović előadásában azokról a Magyarországon élő szerbekről lesz szó, akiknek kettős állampolgársága van. Ózer Ágnes előadásának címe pedig A magyarok Vajdaságban a második világháború után lesz. A program a Kultúra, oktatás és az egymásról alkotott kép nevű szekcióval folytatódik. Ebben Györe Zoltán Újvidék 19. századi demográfiai és urbanizációs fejlődéséről fog beszélni, Németh Ferenc pedig a 20. század első felének magyar és szerb irodalmi kapcsolatairól. Biljana Šimunović Bešlin a Magyar Királyság szerb iskoláiról beszél, Hornyák Árpád pedig a szerbek magyar külpolitikai megítéléséről a két háború között. A szekciót Ress Imre előadása zárja, amely Kállay Béniről és Thalloczky Lajosról szól. A konferencia végén egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amelynek témája a szerb–magyar történelmi kutatások eredményeiről, tapasztalatairól és lehetőségei lesz.
A tanácskozás a belgrádi Legújabb Kori Történeti Intézet, a belgrádi Történeti Intézet, valamint a budapesti székhelyű Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének szervezésében valósul meg. A konferencia a Szerbiai Magyar Kulturális Hetek rendezvénysorozat része.
