„Miközben egyre-másra kapja az európai díjakat állítólagos európaiságáért, Klaus Iohannis egyike a régió legvirulensebb populista politikusainak. Mintha tankönyvként használná a populizmusról szóló szakirodalmat” – írta a Maszol.ro erdélyi magyar hírportál keddi számában Szőcs Levente Klaus Iohannisról, akinek ma kellene átvennie a rangos európai kitüntetést, a Károly-díjat Aachenben, a Frank Birodalom egykori székvárosában. A bírálóbizottság szerint a Nagy Károlyról elnevezett díjat egyebek mellett „a kisebbségek és a kulturális sokszínűség védelméért” kifejtett munkásságáért érdemelte ki a „legrománabb szász”, aki egyebek mellett a rá szavazó erdélyi magyarok voksaival lehetett román államfővé.
Jó lenne, ha tudhatnánk rá a választ, de mivel nem, ezért csak költői kérdésként vethetjük fel: vajon mit érthettek érvelésükben a kisebbség szó alatt a díj odaítélői, akiknek a védelmezőjévé nevezték ki Iohannist? Az őshonos kisebbségekhez tartozókat vagy posztmodern korunk ajnározott kisebbségeinek a tagjait?
A nyugat-európai magyar szervezetek tiltakozásukat fejezték ki a díj odaítélése miatt abban a reményben, hogy még az utolsó pillanatban is el lehet halasztani a nagy tiszteletnek örvendő elismerés kiosztását egy arra méltatlan személynek. A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége nyílt levéllel fordult a díj odaítélésének kuratóriumi bizottságához, amelyhez a Nyugat Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének több tagszervezete is csatlakozott: az észt, a francia, a lett, a holland, az osztrák és a svéd.
„Önök Klaus Iohannis román államelnököt választották ki a 2020-as Károly-díj díjazottjának, többek között azzal az indoklással, hogy ő »a méltányosság, a kisebbségek védelme és a kulturális sokszínűség nagy bajnoka« – áll a levél bevezetőjében, amelynek a folytatásában felidézik Iohannis április 29-én tartott nyilvános beszédének magyarellenes kijelentéseit és gúnyolódását.
„Attól a céltól vezérelve, hogy nacionalista választói rétegeket nyerjen meg, Iohannis tüzet rak a multikulturális román társadalom egyik érzékeny pontján, és ráadásul szükségtelen diplomáciai irritációt okoz. Ezzel az egész térség stabilitását veszélyezteti” – állapítják meg a román államfőnek a magyar kártyát előhúzó megnyilatkozásáról, majd nyíltan leszögezik: „véleményünk szerint a román államelnök viselkedése nem méltó a Károly-díjra.” „A szóban forgó beszéd stílusa és tartalma kárt okoz e nemzetközi díj eszményének, amely az európai egyesüléssel kapcsolatos érdemeket jutalmazza. Tagadja Európa egyetemes értékeit” – teszik hozzá.
Végezetül arra szólítják fel a román elnököt, hogy kérjen bocsánatot a romániai magyar kisebbség és a kelet-közép-európai békés együttélés elleni felelőtlen támadás miatt.
A német sajtóban sem maradt teljesen visszhangtalan Klaus Iohannis cinikus „magyar kártyajátéka”.
Michael Martens, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban véleménycikket jelentetett meg kedden, amelynek már a bevezetőjében megállapította, Klaus Iohannis kijelentéseivel magyarellenes lavinát indított el Romániában, és emiatt méltatlan személlyé vált az idei Károly-díj elnyerésére.
