Magyarországon a Fidesz–KDNP többsége és a kormány mindent megtesz azért, hogy a továbbiakban is megmaradjon a kerítés, az élőerős katonai-rendőri őrizet, és továbbra is működjönek a tranzitzónák – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a közmédiának a röszkei tranzitzónánál.
Németh Szilárd elmondta: az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának döntése arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy a határkerítést és a tranzitzónát bontsa le. Pedig – mint kiemelte – már hat éve, a 2015. évi, nagy migrációs hullám óta a határkerítés, a határt védő rendőrök és katonák, valamint a tranzitzóna együtt szolgálja Magyarország és Európa békéjét, biztonságát. Most a Soros-hálózat emberei szeretnék ezt megszüntetni. Ez szöges ellentétben áll a magyar emberek akaratával és az alaptörvénnyel.
Kiemelte: különösen veszélyes ez a koronavírus-helyzet kapcsán. Most újra meg fogják nyitni a határokat Európában. Márpedig a határok megnyitásával meg fog erősödni a migrációs nyomás – tette hozzá.
Az elmúlt két hónapban a koronavírus-járvány miatt hozott nemzeti határlezárások következtében nem volt akkora a migrációs mozgás, de már pénteken 37 esetben történt elfogás a magyar határon – közölte az államtitkár.
„Most azon kívül, hogy megakadályozzák – mint fogalmazott – ingyenélők és terroristák bejutását Európába, meg kell akadályozni azt is, hogy a koronavírussal fertőzött helyekről, a gócpontokról migránsok jöjjenek be” – hangsúlyozta Németh Szilárd.
ELLEHETETLENÍTENÉ AZ ELJÁRÁST
A röszkei tranzitzóna konténerszállásai (Fotó: MTI)
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtöki döntésével kapcsolatban gyorselemzést közölt szombaton a Migrációkutató Intézet is, amelyben a május 14-én kihirdetett, a magyarországi menekültügyi rendszert alapjaiban érintő ítélet lehetséges következményeit tekintették át. (Az ítélet szerint a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül.) Mint írták: a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábban előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a luxembourgi testülethez egy afgán házaspár, illetve egy iráni apa és kiskorú gyermeke egyesített perében. A röszkei tranzitzónáig több biztonságos, harmadik országon áthaladó személyek ügyében született döntés, a Migrációkutató Intézet szerint, a döntés lényegében használhatatlanná teszi az első menedékjog országának elvét. Az ítélet emellett ellehetetleníti a visszaküldéseket Szerbiába, illetve a tranzitzónában tartózkodást őrizetnek tekinti, ami az uniós jog értelmében nem haladhatja meg a négy hetet – emelték ki.
A HARC FOLYTATÓDIK
Hozzátették: miközben az ítélet jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó pontjai kezelhetők jogszabály-módosítással, a fentiek a magyar menekültügyi eljárás lényegi elemeit érintik, így azok módosításával Magyarország gyakorlatilag feladná következetesen képviselt menekültügyi és illegális bevándorlással szembeni politikáját.
Az EUB ítélete nyomán az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, illetve már folyamatban lévő eljárásokban is fel fogja használni annak megállapításait, így összességében tovább folytatódhat a brüsszeli politikai és jogi harc a magyar menekültügyi szabályozás ellen – foglalta össze a Migrációkutató Intézet. (Szerkesztőségi összefoglaló)
