Dübörög az agrárexport, Magyarország pedig jó esélyekkel indul a kínai élelmiszerexport logisztikai bázisának címéért, mely 16 kelet-európai ország Távol-Keletre szánt termékeinek gyűjtőpontjaként funkcionálna.
Látszik a keleti nyitás hatása az agrárexportban, a Kínába irányuló sertéshúskivitel például a másfélszeresére bővült, és a távol-keleti ország vált a magyar borok negyedik legfontosabb felvevő piacává – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán az M1 aktuális csatornán. Hozzátette, hogy nemrég nyílt meg a lehetőség a Kínába irányuló búza- és lóexportra, és folyamatban van a tej- és tejtermékekre vonatkozó akkreditáció is.
A miniszter megjegyezte, hogy a térség országai közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékre szóló akkreditációval a kínai piacra, és tárgyalások folynak arról, hogy Magyarország a régió Kínába irányuló élelmiszerexportjának egyfajta logisztikai bázisa legyen.
A távoli piacokon, Kínában és Japánban, illetve jó néhány fejlődő országban egyaránt nőtt a magyar kivitel. Az új piacok megnyeréséhez agrárdiplomáciára van szükség – fejtette ki Fazekas, Kína pedig a világ egyik legnagyobb élelmiszervásárlója, kinek kapujában tömött sorokban állnak a nemzetek, hogy szállíthassanak neki. Éppen ezért az ország nagyon komoly feltételeket és előírásokat támaszt a beszállítók elé.
