Orbán Viktor kormányfő hétfői parlamenti beszédében jelezte, hogy biztosan érik heves támadások is a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló magyar kormányzati javaslatot. Nem is maradtak el a bírálatok, s a legnagyobb visszhangot Ausztriában keltette a javaslat, sőt Európa-szerte foglalkoznak a magyar megoldással.
Werner Faymann kancellár az osztrák kormány szokásos heti ülése után kijelentette: ő és Michael Spindelegger alkancellár „egy sor beszélgetést folytattak” a magyar féllel az osztrák bankoknak a tervet érintő aggodalmairól. „A magyar félnek tudomása van ezekről” – mondta Faymann az osztrák rádió tudósítása szerint. „A következő lépés nem politikai egyeztetés lesz, hanem annak a vizsgálata, hogy mennyiben jogszerű ez (a terv)” – mondta.
A külügyminiszteri tisztséget is betöltő alkancellár felidézte, hogy előző nap Brüsszelben ismertette az osztrák álláspontot magyar hivatali partnerével, Martonyi Jánossal. Az ORF tudósítása szerint Spindelegger azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia, az Európai Bíróságnál el lehet-e érni egy, részben külföldi bankok kárára való adósságelengedési előírással szemben ideiglenes biztosítási intézkedést, vagyis átmeneti tilalmat.
„Világossá kell tenni szomszédunk, Magyarország számára, hogy a magánjogi szerződésekbe való beavatkozás összeegyeztethetetlen az európai jogrenddel” – fogalmazott az osztrák külügyminiszter. Kitért arra is, hogy a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülés alkalmával belga és holland kollégáival is beszélt a kérdésről, s ők egyetértettek vele.
Martonyi János hétfőn az MTI kérdésére kijelentette: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. A külügyminiszter hozzátette, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Megjegyezte, nem hiszi, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.
Osztrák sajtóértesülés szerint hétfőn Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter levélben tiltakozott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél. Fekter úgy fogalmazott, a kormány javaslata veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását és sérti a jogrendet. Az Osztrák Nemzeti Bank úgy nyilatkozott: a javaslat „olyan helyzetet teremt, amely aligha egyeztethető össze a belső piaci szabályokkal”. Az OeNB szerint a megoldás jogbizonytalanságot okoz, és befektetőket riaszthat el.
Londoni piaci elemzők szerint hosszú távon kedvező hatásokkal járhat a magyar kormányfő által bejelentett terv, bár kötelező forintalapú refinanszírozás híján valószínűleg kevesen tudnak majd élni a lehetőséggel. A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint ha az elképzelést „jól megtervezett” módon hajtják végre, úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer, és ne álljon le a hitelezés, az hosszú távon „nagyon pozitív” fejleménynek bizonyulhat. A GS londoni elemzői szerint azonban további részletek híján – és tekintettel arra, hogy a kormány jelenlegi szándékai szerint a költségeket teljes egészében a bankok viselnék – egyelőre nehéz megítélni ennek a kedvező kimenetelnek a valószínűségét.
Az újságok közül is az osztrákok bírálják a legélesebben a tervezett intézkedést, aligha kell mondani, hogy az ausztriai bankérdekeltségek miatt. A Die Presse például a szerződésekbe való beavatkozásnak tartja a devizahitelek rögzített törlesztési árfolyamát. A devizahitelek problémáját demokratikusan is meg lehetne oldani, tiszteletben tartva a piac, a tulajdon és a szerződések szabadságának alapelveit – vélekedett a lap keddi számában. Tárgyalóasztalhoz lehetne ülni a bankokkal és fizetési haladékokban megállapodni, hogy az ügyfelek és bankok kimászhassanak „a közösen ásott árokból”. Ezzel szemben Orbán Viktor „egy despota dühével” cselekszik.
A lap szerint ha sor kerül a rögzített árfolyamon való egyösszegű törlesztésre, a két nagy osztrák bank, akkor az Erste és a Raiffeisen elveszítene egy csatát, Magyarország viszont a háborút veszíti el. „Egy országba, amely búcsút mond a jogállamiságnak, amelyben minden befektetőnek bármikor fejedelmi önkénnyel kell számolnia, hamarosan senki nem akar majd több pénzt bevinni”.
