Ungvári tudósítónktól
Politikai értelemben viszonylag hosszas szélcsend után ismét hullámokat korbácsolt a ruszin téma Kárpátalján. Ráadásul ezúttal országos szinten húzták elő ezt a kártyát, ami annyira azért nem meglepő, hiszen október 31-én önkormányzati választásokat tartanak Ukrajnában, s az össznépi kampányháborúban mindenki igyekszik valamit bevetni, ki így, ki úgy…
A kijevi törvényhozás kommunista frakciójának egyik tagja módosító indítványában például azt szorgalmazza, hogy a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának ukrajnai ratifikálásáról szóló dokumentumba kerüljön be a ruszin nyelv védelméről szóló passzus is.
A témának meglehetősen nagy teret szentelt a tekintélyes Zerkalo Tizsnyi (Heti Tükör) kijevi hetilap. A szerző, Volodimir Martin az indítványt jegyző honatya, Olekszandr Holub tájékozatlanságával indít, amikor megjegyzi, ahhoz, hogy a ruszin nyelv bekerülhessen a védelemre szorulók közé, legelőbb is azt hivatalossá kellene nyilvánítania az Ukrán Tudományos Akadémiának. Márpedig ez a mai napig nem történt meg, ami nem is meglepő, hiszen azt sem sikerült a ruszin érdekvédőknek mindmáig elérni, hogy önálló nemzetiségként kezeljék őket a közel 48 milliós lakosú országban. Noha a Kárpátaljai Megyei Tanács saját hatáskörében ezt már korábban megtette, a kijevi parlament többszöri alkalommal is azzal a kifogással utasította el a kérést, hogy egy nemzetiség elismerése, ha úgy tetszik, legitimitásának megállapítása nem a törvényhozás hatásköre.
A kárpátaljai származású szerző magával az említett chartával szemben is kételyeket fogalmaz meg. A nemzetiségek nyelvét őrizni hivatott dokumentummal a legfőbb s egyébként jogos baja az, hogy azt ugyan már két ízben is, legutóbb 2003-ban ratifikálta az ukrán parlament, de a gyakorlatban azóta sem történt meg a vonatkozó jogszabályok aszerinti harmonizációja.
A Zerkalo Tizsnyi elemzője cikkét a ruszin érdekvédők ostorozásával folytatja. Megemlíti, hogy a ruszin kártya folyton visszatérő kijátszása 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor kezdődött Kárpátalján. Akkor is a kommunisták voltak az élenjárók ebben, s Moszkva parancsára cselekedtek, az abban az időben születő Narodnij Ruh (Népi Mozgalom) ukrán nacionalista mozgalom ellensúlyozása volt az alapvető cél. Azóta pedig többeknek politikai és anyagi hasznot hoz a ruszin kártya elővétele. A cikkíró szerint vannak, akik jobb tárgyalási pozíciót igyekeznek elérni a ruszinság jogainak megteremtését követelve, mások viszont kizárólag azért tesznek az ügyért, hogy miután Ukrajnában is önálló nemzetiségként tekintenének majd rájuk, akkor ebből az egészből etnobizniszt teremtve hatalmas pályázati pénzekhez juthassanak a különféle nemzetközi alapítványok, segélyező szervezetek jóvoltából.
A mértékadó hetilap munkatársa egyébként személyes véleményét igyekszik sugallni, amikor arról dilemmázik, hogy amennyiben a ruszinok valahogy kiharcolják nemzetiségként való elismerésüket, akkor ez precedenst teremtve jó esélyt kínál az ukrán nyelv dialektusát beszélő többi csoportnak is a „művi etnikumteremtésre”.
