Nem lehetséges a jó viszony Magyarország és Szlovákia között a felvidéki magyar iskolák fennmaradása nélkül – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön a Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által rendezett A felvidéki magyar oktatás című budapesti konferencián. A politikus kiemelte: bár a magyar–szlovák kapcsolatok jelenleg történelmi összehasonlításban valóban nagyon jók, „sok üröm” is vegyül ebbe, a kisebbségi jogi szabályozás szempontjából ugyanis továbbra is Szlovákia az a szomszédos ország, ahol a legkedvezőtlenebb a magyarok jogi helyzete.
A részvevők Németh Zsoltot hallgatják (Fotó: MTI)
Magyarország azt várja el, hogy a nemzetközi egyezmények és a jószomszédi kapcsolatok szellemében Szlovákia tartsa be a magyar–szlovák alapszerződésben vállaltakat, vagyis a magyarok identitásának védelmét, és a magyar iskolák megőrzésére és megerősítésére törekedjen a felszámolásuk helyett – hangoztatta a politikus.
Németh Zsolt szerint a felvidéki iskolabezárás jelenleg az egyik legjelentősebb veszély, amely a határon túli magyar közösségeket érinti. Ugyanakkor „a migráns kisebbségek árnyékában” ez ma nem hír, de a mostani konferencia célja, hogy hírré tegyék ezt az ügyet – közölte.
Véleménye szerint a szlovák oktatási reformmal „újból jót lendítenének” a szlovák nacionalisták a felvidéki magyarság asszimilációján, és éppen ezt akarják. Az asszimilációt tekintve Szlovákia a „legeredményesebb” szomszédsági összehasonlításban – mondta.
A képviselő hangsúlyozta: a szlovák kormány nem zárhat be magyar iskolát a magyar közösség akarata ellenére. E cél elérése szempontjából is fontos a Magyar Közösség Pártjának (MKP) bekerülése a pozsonyi parlamentbe, hiszen ez a párt politikai témává teszi a küzdelmet a magyar iskolák bezárása ellen. Ugyancsak lényeges feladat a magyar oktatást felvállaló civil mozgalmak bátorítása – magyarázta.
Berényi József (Fotó: MTI)
Berényi József, az MKP elnöke kiemelte: az utóbbi években úgy érezték, hogy kevesebb figyelem jut a felvidéki magyarokra, a visegrádi együttműködés, a magyar–szlovák kapcsolatok mindent felülírnak. Olyan oktatási törvény született a pozsonyi parlamentben, amelyet el kell törölni, nem szabad egyezkedni a hatalommal – vélekedett. Emlékeztetett: nem új dolog a magyar iskolák elleni küzdelem Szlovákiában. A pozsonyi törvényhozásban ugyanakkor nincs magyar érdekképviselet, és ezen változtatni kell, hiszen 1920 óta most először úgy néz ki, hogy nem tudják megvédeni az iskolákat, ha a törvény nem változik. Hozzátette: nagy összefogásra van szükség, és ebben az MKP „csak egy eszköz”, hogy újra megállítsák az asszimilációs nyomást.
Berényi József közölte: felajánlotta az együttes indulást a választásokon a Most–Híd pártnak, és nem az MKP-n múlt, hogy ez nem valósult meg.
Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fotó: MTI)
Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a konferenciáján felidézte a magyar iskolarendszer több mint ezer éves múltját, és azt mondta: a magyar iskola mindig a nemzet bölcsője is egyúttal. Az iskola a nemzetmentés helye is a Kárpát-medencében – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: az oktatás nem csupán szakmapolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés. Az iskola nemzeti ügy, minden magyar felelős minden magyarért – összegzett az államtitkár, aki azt kérte: az iskolaügy legyen olyan közös ügy, ami mellé odaállnak.
A magyaroknak nem róhatja fel senki, ha a magyar gyerekek a legfontosabbak a számukra, és ez igaz az anyaországon belül és a kívül is – mutatott rá, és az egyetlen lehetséges útként a magyar nyelv megtartását említette. Sajnos bizonyos szórványterületeken ebben nem állnak jól, és csaknem száz iskolában veszélyben van a magyar nyelvű oktatás az alacsony gyermeklétszám miatt – hívta fel a figyelmet. Fontosnak nevezte a beiratkozási ösztöndíjakat, emellett képessé kell tenni arra is az iskolákat, hogy biztosítsák: nem kerül versenyhátrányba a gyermek, ha oda íratják.
