Több évtized kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarendszer – mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szombaton Kunszentmiklóson, a református templomban, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújítása és új épületszárnyának átadása alkalmából tartott avatóünnepségen.
Orbán Viktor beszédet mond a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola új épületének avatásán a kunszentmiklósi református templomban (Fotó: MTI – Ujvári Sándor)
A magyar kormányfő hangsúlyozta, 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében, Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt. Emlékeztetett, az egyházi iskolarendszer, „az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai oktatási intézményekig annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”.
Nem véletlenül nevezik a református hagyományban az iskolákat az anyaszentegyház virágoskertjének – mondta, hozzátéve, hogy nem kívánunk erről lemondani a jövőben sem. A miniszterelnök szerint, amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra, s azon belül a magyar nyelv őrzésében és ápolásában, arra a 21. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zilált Európáról nem is beszélve – fűzte hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta, nem lehetne beszédesebb képet találni a reformáció 498. évfordulójának illusztrálására, mint a kunszentmiklósi iskola megújítását. Az iskola régi épületét, szavai szerint a „hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújítani. A miniszterelnök utalt az 1960-as években épített, most lebontott épületszárnyra, „amely nem bizonyult tartósnak, alig élte túl a szocializmust”. Orbán Viktor szólt arról, hogy az új épülethez az építőanyagon túl olyan terv kellett, amely egyszerre hozza mindazt, amit a 21. század modern technikája lehetővé tesz, és mégis illeszkedik ahhoz, ami már megvan, ami már bevált. „Ez a kettő együtt maga a reformáció” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fundamentum, minden magát kereszténynek nevező közösség számára kétezer év óta ugyanaz. „Nem egy elv, nem egy gondolatrendszer, nem egy ideológia, hanem egy személy, s a vele való kapcsolat” – mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve, azért, mert egy élő kapcsolatról van szó, szükséges az új utak keresése, kellenek az új inspirációk.
A kormányfő szerint a 21. század elején a magyaroknak az a lecke van feladva, hogy képesek vagyunk-e mindazt, amit ezer év magyar történelme, kultúrája, tudása és bölcsessége ránk hagyott, úgy megőrizni, hogy abból jövőt lehessen építeni. Orbán Viktor emlékeztetett a magyar történelemre, amelynek során „sokszor kellett mások helyett, meg nem értve, egyedüliként helyt állni”. Olyanokért is ki kellett állnunk, „akik talán nem is tudták, nem is hitték, hogy erre a helytállásra szükség van” – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: az egyházi iskola őriz és újít, 21. századi tudást és készséget ad, amelyek az évszázadok alatt felhalmozott értékekre építenek. Beszédét latinul, a Soli Deo gloria – Egyedül az Istené a dicsőség – jelmondattal fejezte be.
A református templomban tartott istentiszteleten Bogárdi Szabó István püspök hirdetett igét, majd az ünnepséget követően az iskola új épületszárnya előtt Orbán Viktor miniszterelnök és Szolnoki Attila, az iskola igazgatója átvágta a nemzeti színű szalagot.
