Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján számos megemlékezést tartottak a magyar fővárosban és országszerte pénteken. A határon túl és a tengeren túl – így például Amerikában – úgyszintén megünnepelték a közelmúlt világtörténelmi jelentőségű eseményét, amelynek a hősei közül még sokan itt élnek közöttünk. A parlamenti pártok külön helyszíneken tartották meg aktuálpolitikai áthallásoktól sem teljesen mentes megemlékezéseiket.
Budapesten reggel a Himnusz hangjaira katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját. Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök, valamint a diplomáciai testület tagjai.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen tartott beszédében az élő – valamint a kivégzett és a bebörtönzött – ötvenhatosokat érintő érzékeny témára tapintott rá, arról beszélt egyebek mellett, hogy az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében.
Lázár János kijelentette: a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással. „Szégyen, hogy úgy végeztek ki több száz, és börtönözhettek be több tízezer embert 1956-ban és 1957-ben, hogy annak 1990 után semmilyen következménye nem volt, a valódi bűnösök megbüntetése elmaradt. Szégyen, hogy a megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után és nevetséges körülmények között kell bíróság elé állnia” – hangoztatta.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fidesz október 23-ai megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát. A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. Szavai szerint ahogyan az 1956-ban a tankokkal szembeszállók magukra maradtak, úgy „magára maradt Magyarország most is”, amikor dönteni kellett „a tőlünk függetlenül, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései miatt” kialakult tömeges bevándorlás megállításának eszközeiről.
A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének a KDNP frakcióvezetője a Pest megyei Szobon tartott megemlékezésen mondott beszédében. Harrach Péter azt mondta: tisztelettel fejet hajtanak azok előtt az emberek előtt, akik kiharcolták a szuverenitásunkat és a szabadságunkat.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével. A volt miniszterelnök a fővárosi – fölállításakor sokat vitatott – 1956-os emlékmű előtt ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet. Hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. „Ilyen konfliktusok küszöbén állunk most már évek óta, ebből húz hasznot jó néhány, azt gondolom, hogy tisztességtelen és a végén a hazát romboló politikai irányzat és politikus” – fejtette ki.
Október 23-a a reményről, az elnyomhatatlan szabadságvágyról szól – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a párt pénteki budapesti megemlékezésén. A politikus rámutatott: a közösség céljaivá lefordított eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor kézzel foghatóan és nyilvánvalóan megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié. Szigetvári Viktor a fővárosi Vértanúk terén tartott ünnepi megemlékezésen úgy fogalmazott: a nemzeti ünnepen az Együtt politikai közössége ’56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt államfőre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon.
Az MSZP közleményt adott ki, amelyben azt írták: a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot.
A Jobbik a Corvin közben ünnepelt. Vona Gábor, a párt elnöke szerint az 1956-os forradalom szabadságharcosai a Horthy-rendszer hazaszeretetéből vették az erőt reménytelen harcvállalásukhoz. Vona egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének nevezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában reménytelen volt. Kifejtette: a reménytelen harcvállalásokból a magyarok mindig erkölcsi győztesként kerültek ki a történelemben, a Kárpát-medencéért kiontott vérből pedig később élet sarjadt. Éppen ezért a Corvin közben nem „hullaszagot, hanem a dicsőség illatát” érzi – fűzte hozzá az ellenzéki politikus.
Áder János köztársasági elnök bajorországi látogatása miatt nem vett részt a tegnapi magyarországi ünnepségeken. A magyar államfőt tegnap fogadta Münchenben Horst Seehofer bajor miniszterelnök. Áder János köszönetet mondott a tartományi kormányfőnek az ’56-os magyarok támogatásáért.
Az államfő csütörtökön este ünnepi beszédet mondott a müncheni főkonzulátus megemlékezésén, ahol azt hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban olyan életre vágytak, amelyben „a munkának értelme és eredménye, az egyénnek joga és szabadsága, a nemzetnek pedig másokkal egyenrangú, független jövője van”, és még a romok alól is azt üzenték a világnak, hogy van erre remény. Ez a remény „történelemformáló erővé vált, amely Európa újraegyesítése előtt is megnyitotta az utat”, és visszaigazolta azt a szintén történelemformáló szolidaritást, amelyet Bajorország tanúsított a szovjet megszállás és a kádári ellenforradalom elől politikai menekültként emigrációba kényszerült magyarok iránt – mondta Áder János.
