Az emberi jogi egyezménybe ütközik a magyar egyházakra vonatkozó törvény és kormányrendelet néhány rendelkezése – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab), mely a szükséges összhang létrehozása érdekében három hónapot adott a jogalkotóknak.
A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat előzménye, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013 októberében bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél. A miniszter azonban elutasította a kezdeményezést azért, mert az egyesület nem igazolta, hogy teljesíti a jogszabályban előírt feltételeket, melyek szerint vagy százéves nemzetközi működést kell igazolnia, vagy azt, hogy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő, azaz mintegy tízezer tagja van. Az egyesület a miniszter határozatát közigazgatási bíróságon támadta meg. Az ügyben eljáró bíró fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a magyar egyházügyi szabályozás ezen rendelkezései a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezménybe ütköznek.
A perbeli egyház korábban – más egyházakkal együtt – a strasbourgi bírósághoz fordult, mely 2014. április 8-án kimondta, hogy a magyar szabályozásnak a bevett egyházként történő elismerésre vonatkozó kikötései nem egyeztethetők össze az egyezmény semlegességet, pártatlanságot előíró rendelkezéseivel. A strasbourgi bíróság rámutatott, hogy a magyar szabályozásban a tagok minimális létszámával és az egyház fennállásának idejével kapcsolatos feltételek hátrányos helyzetbe hozhatnak új, illetve kis vallási közösségeket.
Az Ab mindezek miatt megállapította, hogy a magyar egyházügyi szabályozás egyes pontjai az emberi jogi egyezménnyel ellentétesek, a szükséges összhang létrehozására pedig október 15-éig szabott határidőt. Az Ab jelezte azt is, hogy az ellentét többféleképpen feloldható: például a bevett egyház elismeréséhez szükséges feltételek megváltoztatásával, vagy úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jelenleginél kevésbé korlátozó feltételekkel elérhetővé teszi más vallási tevékenységet végző szervezeteknek is.
