Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke ma reagált Tonino Piculának, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének kijelentésére, miszerint az Európai Uniónak felül kellene vizsgálnia a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásokat amiatt, ahogyan Ratko Mladić elítélt háborús bűnös temetését megszervezték. Brnabić közölte: Szerbia nem kér különleges bánásmódot, csupán egyenlő elbírálást.
– Az EU szerbiai eseményekre adott reakciójának ereje nyilvánvaló kérdéseket vet fel: vajon ugyanazokat a mércéket következetesen alkalmazzák-e az egész régióban? – írta Brnabić az X közösségi oldalon, hozzátéve, hogy „érdemes felidézni néhány korábbi példát”. Picula nyilatkozatát megosztva több olyan esetet is felsorolt, amelyek szerinte az EU kettős mércéjét bizonyítják.
Elsőként a 2025. október 17-én Tiranában tartott tüntetést említette, amelyen több ezren fejezték ki támogatásukat Hashim Thaçi és az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) további három vezetője iránt, akik ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt folyik eljárás. Brnabić szerint Bajram Begaj albán államfő, Edi Rama miniszterelnök és több magas rangú miniszter is nyilvánosan támogatta a megmozdulást, az EU hivatalos intézményei azonban nem reagáltak, és Albániával szemben sem hoztak intézkedéseket.
Ezután Marko Perković Thompson 2025. július 5-i zágrábi koncertjét hozta fel, amelyen mintegy félmillióan vettek részt. Brnabić szerint a rendezvényen elhangzott az usztasa korszakból származó „Za dom spremni” köszöntés, és az usztasákhoz kapcsolódó jelképek is megjelentek. A koncerten jelen volt Gordan Jandroković parlamenti elnök és több miniszter, Andrej Plenković kormányfő pedig meglátogatta a próbát, később pedig méltatta a rendezvényt. Brnabić szerint az EU csupán általánosságban ítélte el a fasizmust, és az ügyet a nemzeti hatóságok hatáskörébe utalta, Horvátországgal szemben azonban nem hozott intézkedéseket.
Brnabić arra is emlékeztetett, hogy 2021 és 2022 között a horvát hatóságok több alkalommal elutasították vagy megakadályozták Aleksandar Vučić szerb államfő jasenovaci emlékhelyre tervezett látogatását, ahol az áldozatok előtt kívánt tisztelegni. Állítása szerint ezt sem követte az uniós intézmények hivatalos reakciója vagy Horvátországgal szembeni intézkedés.
Szintén Horvátországgal kapcsolatban említette 2017. november 30-át, amikor a horvát parlament egyperces néma csenddel emlékezett meg Slobodan Praljakról, akinek háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt kiszabott húszéves börtönbüntetését előző nap hagyta helyben a hágai törvényszék. Gordan Jandroković parlamenti elnök akkor azt mondta, hogy a parlamenti frakciók a jogerős ítéletet „igazságtalannak és elfogadhatatlannak” tartják. Brnabić szerint ezt sem követte hivatalos uniós reakció vagy Horvátországot érintő intézkedés.
Brnabić felidézte a 2015. július 11-i srebrenicai megemlékezést is, amelyen az akkor miniszterelnöki tisztséget betöltő Aleksandar Vučićot megtámadták. Mint írta, Vučić azért vett részt a megemlékezésen, hogy lerója kegyeletét az áldozatok előtt, és a megbékélés üzenetét közvetítse. Hozzátette, hogy bár az EU elítélte a támadást és teljes körű vizsgálatot követelt, több mint 11 év elteltével sem emeltek vádat senki ellen, senkit nem állítottak bíróság elé és senkit nem vontak felelősségre. Az ügynek szerinte uniós intézményi szinten sem volt további következménye.
A következő példaként Rasim Delić, a bosznia-hercegovinai hadsereg egykori vezérkari parancsnokának 2010. április 19-i szarajevói temetését említette. Delićet a hágai törvényszék azért ítélte el, mert nem akadályozta meg és nem büntette meg az El Mudžahid egység fogságba esett boszniai szerb katonákkal szembeni kegyetlen bánásmódját. Brnabić szerint hivatalos megemlékezést és a legmagasabb katonai tiszteletadást biztosították számára, amelyen magas rangú állami, parlamenti és katonai tisztségviselők is részt vettek. Haris Silajdžić, a bosznia-hercegovinai államelnökség akkori elnöke és Selmo Cikotić védelmi miniszter is beszédet mondott a tiszteletére. Brnabić szerint ezt sem követte hivatalos uniós intézményi reakció vagy intézkedés.
Végül Dinko Šakić, a jasenovaci koncentrációs tábor egykori parancsnokának esetét említette, akit civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Šakićot 2008. július 24-én Zágrábban teljes usztasa egyenruhában hamvasztották el. Brnabić szerint Vjekoslav Lasić katolikus pap nyilvánosan dicsőítette Šakićot, ennek ellenére nem érkezett hivatalos intézményi reakció az EU részéről, és nem született olyan intézkedés sem, amely hatással lett volna Horvátország későbbi uniós csatlakozási folyamatára.
– E példák egyike sem váltott ki olyan mértékű reakciót, amilyet most Szerbiával szemben látunk – írta Brnabić.
– Ha a megbékélés a közös célunk, a szelektív elítélés és az aránytalan politikai következmények nem visznek közelebb bennünket ehhez a célhoz – zárta bejegyzését a köztársasági képviselőház elnöke.
Nyitókép: A házelnök kettős mércével vádolta az Európai Uniót, miután Tonino Picula Ratko Mladić temetése miatt a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások felülvizsgálatát szorgalmazta (Beta)
